Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Telek Mihályné-Zielbauer György: Az 1903. évi kétegyházi "népzendülés" történetéhez

Tények, dokumentumok, emlékek TELEK MIHÁLY NÉ—

ZIELBAUER GYÖRGY: ADATOK AZ 1903. ÉVI KÉTEGYHÁZI „NÉPZENDÜLÉS" TÖRTÉNETÉHEZ A századforduló idejében Magyarország gazdaságának döntő része továbbra is a mezőgazdaság maradt, ebből élt a lakosság 2'3-a. Feudális volt a földbirtokmegoszlás, a hatalmas latifundiumokkal és a tönkremenő félproletárok és földtelen agrárproletárok millióival. A parasztság elszegényedése tovább folytatódott a századforduló után. Különösen súlyos volt a nagybirtokokon dolgozó éves-cselédek helyzete. A munkanap korlátlan volt, a törvény még a vasárnapi munkaszünetet sem írta elő kötelezően. A progresszív adórendszer, a magas monopolárak tönkretették a dolgozó parasztságot és egyre szélesebb rétegek alól csúszott ki a föld.

1 A gazdasági nehézségek, az elszegényedés következtében a mezőgazdasági munkásság, a szegényparasztság nagy tömegei — az 1890-es évek végén bekövetkezett átmeneti visszaesés után — mozdultak meg ismét 1903-ban. Az 1903-as és az ezt követő év megmozdulásainak színhelye — szemben az 1890-es évekkel, — elsősorban a román és szerb nemzetiségek által lakott területen volt.2 Először Bihar megye román nemzetiségű vidéke mozdult meg. A Bihar megyei román szegényparasztság megmozdulásainak elindítói szociáldemokrata munkások voltak, akik itt is a földosztás mellett agitáltak és aratási sztrájkra biztatták a nincsteleneket. Hogy ezek a munkások nem Mezőfi pártjához tartoztak (A Szociáldemokrata Pártból az 1900-as esztendőben kivált pártellenzék Mezőfi Vilmos vezetésével 1900. április 16-án alakította meg az Újjászervezett Szociáldemokrata Pártot), az világosan kitűnik a Szabad Szó 1903. március 26-i számának, egyébként minősíthetetlen hangú, „Földosztók Bihar megyében" című cikkéből.

3 Mezőfinek, mivel 1903 márciusára sikerült szervezeteket alakítania Bihar megyében, sok gondot okozott a munkások Bihar megyei agitáció ja. Sőt, hogy a román szegényparasztok mozgalmát megnyergelhesse, 1903. április 14-re Nagyszalontára hívta össze pártja kongresszusát. Természetesen a kormánnyal való jóviszonya érdekében nem akart forradalmi földosztó mozgalmat, ezért jelentette ki egyik hangadója: „Románok, nem földet jöttünk osztani Nagy-Szalontára".

4 A Bihar megyei román szegényparasztság mozgalmával egyidőben ismét megmozdult Békés megye földmunkássága: Kétegyházán április végén több napon át tartó „zendülés" lángolt fel. A lakosság a jegyzőt és az elöljáróságot akarta elkergetni.5 A következőkben e rövid tanulmány keretében az egykorú források — főispáni, alispáni, főszolgabírói jelentések és a Békés c. hetilap cikkei — felhasználásával mutatjuk be a kétegyházi román szegényparasztság körében lezajló „népzendülés" eseményeit. A kétegyházi zendülés vizsgálata azért fontos és jelentős, mert a maga idejében számottevő esemény volt. A község „vénei" mint forradalmat tartották számon. Forradalomnak gúnyolja a korabeli sajtó is. A kétegyházi mozgalom eseményeit, annak részleteit Lukács György főispán jelentéseiből ismerjük. A főispán táviratban közli a belügyminiszterrel a következőket: „Tisztelettel jelentem, hogy tegnap, e hó 21-én szocialista mozgalom történt Kétegyházán, amely azonban még tegnap teljesen elcsendesült. A dolog alapja az, hogy e hó 20-án a csendőrőrs-vezető a korcsmázó románoktól (eredeti táviraton oláhoktól — kiemelés tőlem — Z. Gy.) elvett egy írást, melyben azok a kétegyházi szocialisták 22 337