Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - VITA - Krupa András: Jegyzetek a Békés megyei szlovák lakosok szokásai és hiedelmei kutatásának néhány problémájáról

Á telepítés kezdetétől fogva természetes környezeti szituációként a ma~ gyarsággal való együttélés kölcsönhatása is jelen van a szlovák nemzetiség sa^ játos fejlődésében. Ennek elemzése csak részleteiben történt meg, konstruktív feldolgozása még várat magára. A szlovák nemzetiségen belül folyó interferáló folyamattal egyidőben a nemzetiség és a magyar népi kultúra egésze között lezajló kapcsolatra a legújabb szlovákiai néprajzi szakirodalom is utal/ l! ) Sze­rintük a különböző területekről érkező telepesek integrációs folyamata olyan sajátosan új etnikai egységet alkotott meg, amelyben az új haza társadalmába szervesen ágyazódnak be az eredeti lakóhelyről hozott jegyek, elemek, s telje­sen új struktúra képződik. 5 0 A letelepedett „szlovákok közvetlen, minden­napi érintkezése a magyar, a szerb-horvát, a német, a román, a bulgár etni­kummal ... az alföldi szlovákok egzisztenciális érvényesülése szempontjából elkerülhetetlen és hasznos volt." 5 1 A legújabb szlovák irodalom a nemzetiség népi kultúrájának elemzésekor felveti az „abszolút asszimiláció" gondolatát is, amely a társadalmi majd kulturális asszimilációval fokozatosan eljut a nyelvi asszimilációig. De felté­telezik, hogy történelmi távlatban ez a népi kultúra azonban sajátos jegyeket fog tartalmazni: „Ez a kultúra a kisebbségek abszolút, természetes és történel­mileg elkerülhetetlen asszimilációja ellenére is — nézetünk szerint — a több­séget alkotó nemzet. . . hagyományos kultúrájához való viszonyában speci­fikus lesz." 5 2 Korunkban hazánk parasztságának műveltségbeli sajátosságait a szocialista építésből fakadó integrációs folyamatok formálják, 5 3 különösen az azonos gaz­dálkodási keretek, munkaviszonyok, az azonos társadalmi szerkezet és az egységes művelődési tevékenység integráló erőinek 5'* a hatását kell kiemel­nünk. Jelentős szerepet játszanak a kommunikációs eszközök is. A hazánkban élő szlovák, német, román, délszláv nemzetiség kultúrájának elemei jelen vannak a magyar népi kultúrában. 5 5 Rájuk éppúgy hatnak ezek az integrációs tényezők, mint a magyarságra. Társadalmi rendszerünk lénye­géből azonban az következik, hogy e nemzetiségeknek egyformán van jo­guk és lehetőségük saját népi kultúrájuk fenntartására és fejlesztésére. 5 6 Az integráció nem jelentheti a nemzetiség népi kultúrájának teljes feloldó­dását, éppen ellenkezőleg, Gunda Béla szavaival: az egész (szocialista társa­dalmunk kultúrája) egységes folyamatában a rész szabadabb kibontakozását. Természetesen nem hatástalan a hazai társadalmi, gazdasági környezet, hi­szen a legfőbb integráló tényező a szocialista társadalom. Nem vonhatja ki magát alóla a szlovák nemzetiség népi kultúrája sem, mert a magyar nép mű­veltségébe szervesen illeszkedik bele s annak része. Korábbi eredetű elemei, melyek alapját alkotják népi kultúrájának, eredeti lakóhelyével függnek ösz­sze. Alkotó része a szocialista magyar kultúrának, de a folyamatban a hatá­sok ellenére sajátos népi kulturális elemeit megőrzi, s történetileg a számára egykori egészhez, a szlovák népi kultúrához fűződik. A folyamat e vonatko­zásban nem asszimiláció (noha ez utóbbi természetes megnyilvánulásai egyre erősebbek), hanem a társadalmi szervezettségnek, az életmód magasabb szint­jének megfelelő integrálódás az egész nép műveltségével, amelyben az egész feltételezi a részek sajátos fejlődését, vagyis a szlovák nemzetiség sajátos népi kulturális jegyeinek megőrzését, a korszerű népi jelleg kibontakozását és sza­bad fejlődését. 331

Next

/
Oldalképek
Tartalom