Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)
1973 / 2. szám - VITA - Krupa András: Jegyzetek a Békés megyei szlovák lakosok szokásai és hiedelmei kutatásának néhány problémájáról
nyilvánulást kívánó szokás és hiedelem a társadalmi rétegződések szabályai szerint bonyolódott le. A fonókba a réteghez tartozás szerint szerveződtek a lányok,' 5 7 a karácsonyesti kántálást századunkban szegény gyerekek végezték házról házra járva, a gazdagabb családok gyermekei csak a szűkebb rokonsághoz mentek el. A karácsonyfa elterjedése Békéscsabán időbeli eltolódásokban is jelzi a rétegeket: a századfordulón a gazdag családoknál rendszeresnek mondható, a kisparasztoknál csupán az első világháború után. :! 8 A ma még ható és élő szokások, hiedelmek jelenléte alapján a gyakorlókat ilyen jellegű hovatartozás szerint már nem csoportosíthatjuk. A gazdasági-társadalmi integrálódás a szokások, a hiedelmek gyakorlásának vagy aktív ismeretének integrálódását is szülte, a töredékekben még létező vagy megújított szokásokat és hiedelmeket jórészt egyformán, a korábbi rétegeződéstől függetlenül ismerik és cselekszik. A fentiek helyébe a korábban is együttható, jelenlevő s el nem hanyagolható, de most a gyakorló alanyok csoportosítását meghatározó módon alkotó tényezők (pszichikai alkat, műveltségi szint, a szűkebb környezet, a család konzervatív vagy haladó volta, a vallásosság minősége stb.) léptek. A hiedelmeket aktívan gyakorlók száma elenyésző az etnikai csoport egészéhez viszonyítva, hiszen a hiedelmi szokások gyakorlását ma már csupán egyedek, szűk kis csoportok (egyes családok vagy családtagok) végzik. Egy tüzetesebb néprajzi-szociológiai vizsgálat minden bizonnyal értékes adatokat szolgáltatna, hogy a szlovák nemzetiség parasztságának egykor meglevő rétegeihez tartozó egyedek ma milyen számon gyakorolják az integrálódott szokásokat és hiedelmeket. Ugyancsak néprajzi-szociológiai vizsgálat segítségét kellene igénybe venni annak a kimutatására, hogy a vallásos és nem vallásos emberek hiedelmi ismerete és gyakorlata milyen arányú. Véleményünk szerint korunkban a vallásosság tulajdonképpen egyik fenntartója a hiedelmeknek. A bizonytalanság, az irracionálisban való hit konzerváló hatása érvényesül a hiedelmek továbbélésében és fordítva. A gyűjtés során szerzett tapasztalatunk szerint kevésbé vallásos, racionális gondolkodású emberek elvetik a babonákat s velük együtt a hozzájuk kapcsolódó, velük összefüggésben levő szokásokat is. Település és integrálódás A néprajz dialektikus szemléletmóddal egyszerre tárja fel a nemzeti és a nemzetközi organikus összefüggéseket, :i 9 ezért a szlovák nemzetiség népi kultúrájával kapcsolatban szólni kívánunk még az integrálódás néhány sajátosságáról is. Mivel az integráció tulajdonképpen „társadalmi mozgás", 4 0 történetileg követhető az integráció és a differenciáció dialektikus vonulata. Számos mai szokás, rítus a történelem folyamán bekövetkező integrálódás, egymásra épülés, egyesülés eredménye/' 1 A külföldre — így többek között hazánkba — telepedett szlovák kisebbségek kulturális fejlődési változásait vizsgáló legújabb szlovák irodalom ennek a folyamatnak számos társadalmi, gazdasági és kulturális tényezőjére mutat rá. Megállapítja, hogy az Alföldre telepedett szlovákok az eredeti lakóhelyükhöz viszonyítva minden téren eltérő körülmények közé kerültek. Az új természeti, gazdasági viszonyok közepette másképp kellett művelni a földet, mást kellett termelni, mindezekhez másfajta eszközök, berendezések, épületek kellettek. Környezetükben velük együtt 329
