Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - KIÁLLÍTÁS - Tóth Lajos: Ruzicskay György jubileumi kiállítása

A kiállítás tartalma hűen tükrözi a művész e törekvéseit. A lenyűgözően érdekes „művészi körkép" valósággal fogva tartja a nézőt. A témakörökre és történelmi korszakokra tagolt képsorokat a tartalmi struktúra szervesen egymáshoz kapcsolja. Elsőként „a város napi élete" című képcsoportot láthattuk. Ezek történelmi vázlatok a város hétköznapjairól (1920—1940). Színes képek és kis rajzok, tanulmányok és vázlatok századunk húszas-harmincas éveiből. Ruzicskay György: Szarvasi lakodalmaskocsi (1930, olaj) Népszokások, emberfejek, a szarvasi lakosok tipizálása, néprajzi vonatkozásban is. Az itteni tájak, növények és állatok sajátos világát rögzíti a lényeglátó művészi realitás. Majd a „történelmi események" kompozíciói ragadják magukkal a nézőt. Szarvas újratelepítésének (1722) nagyméretű képi megalkotása (olaj) gondos történelemkutató munka művészi megjelenítése. Szarvas történetének ábrázolását — a bemutatott vázlatokból következtethetően — mintegy 8—10 képre tervezi a művész (1300—1922). A történelmi műfaj különben is kedvelt önkifejezési formája Ruzicskay mesternek. A Szerelemkereső-től (1935), a Világosság felé (1936) című grafikai alkotásától, Tessedik képregényéig (1970) eltelt néhány évtized alatt megszületett a Világtörténelmi utazások című rajzsorozata is. A száz kép a világtörténelem legjelentősebb eseményeit, fordulópontjait, felfedezéseit eleveníti meg, a művészi kiemelés és sűrítés dialektikájával, a lényeglátás és mozgalmasság Ruzicskayra annyira jellemző technikai bravúrjával. Nem csoda, ha — meglátva e rajzokat — André Malraux (volt francia oktatásügyi miniszter) így nyilatkozik Ruzicskay művészi kifejező erejéről: „Kijelentem, hogy énrám rendkívüli módon hat az ön formanyelve, az egyedül fontos dolog, amely egy 311