Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)
1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Irányi István: Petőfi István
könyvében. 3 3 Az ügydarab elintézési ideje 1878. febr. 14. — Sajnos, sem a gyulai Levéltár, sem a kondorosi tanács irattárában nem található meg az eredeti okmány, de még a másolata sem. Nem volt megtalálható a szarvasi Szolgabírói Hivatal jogutód intézményében, a Járásbíróságon sem, mivel az 1950-es évek elején csaknem a teljes iratanyagot kiselejtezték. Pedig az ügydarab lényeges adatokat tartalmazhat az asszony és a rejtélyes körülmények között élt, tehetséges utolsó Petőfi-sarjadék életére vonatkozóan is. A férj eltűnt, az bizonyos, de nem tudhatjuk, milyen körülmények között, és mi okbólkellett körözőlevelet kiadni megkerítésére. — A kondorosi 1883-ban született Gazsó Pál 3 4 szerint Bartl Ferenc osztrák állampolgár volt, mindig németül beszélt, disznókkal kereskedett, azokat Bécsbe vitte, s Geistékkel kapcsolatos elszámolatlan ügyeiért nyomoztak utána. Ezt a magyarázatot el is fogadhatjuk. A körözőlevelet 1878. február 13-án iktatták. Bartlné fia 1876-ban született, házasságon kívül. Mindez két évvel előbb történt, a névadó apa eltűnése előtt. Ennyit következtethetünk a hivatalos adatokból. Bartlné életére vonatkozóan is nagyon értékes adatokat szereztem Gazsó Páltól. Elmondotta, hogy még Bartlné életében kisinasként szolgált Geistéknél. amikor ugyanott Bartlnét is könnyebb házimunkára alkalmazták. Ügy került az asszony hozzájuk, hogy Bartlné nővére: Varga Júlia, már házvezetőnője volt Geistéknek, aki egyben a fiatal Geist Gáspárt és Gyulát is nevelte. Mindketten még igen fiatal és szép asszonyok voltak. Nővérére való tekintettel Bartlné is a kastélyban lakott. Bartlné hagyatékából is maradt fenn néhány értékes tárgyi emlék, amely még eredeti Petőfi István tulajdonból származott. Gazsó Pál Bartlnétól kapta ezeket. A második pusztai asszony sírját már hiába keressük. Az utolsó Petőfi-leszármazott édesanyja sírjának hantjai már jeltelenek Kondoroson, s véletlen már az is, hogy története az emlékekben élhet. Bartl (Petőfi) István Az utolsó Petőfi-leszármazott a két kis Szenes gyerekkel együtt tanult a szarvasi gimnáziumban. Az anya Petőfi nevet nem adhatott a fiúnak, de az István keresztnevet nyilvánvalóan már apjára való tekintettel kapta. A fiú születésekor Petőfi István 51 éves volt. Mivel 4 év múlva meghalt az apa, érthető, hogy fia más környezetbe került. Kezdetben ő is ott nevelkedett Csákón a gazdaságban, anyja közelében. Később Geisték tanítatták Szarvason. A mostani Vajda Péter utcában lakott, a régi Mocskonyi-házban, Szenes Elek otthonában. A Szenes-gyerekek (Jenő 1879. jan. 29., Béla 1881. jan. 13.) Pusztacsabacsüdön születtek. Apjuk eredetileg Köhnigshalter bárónál volt uradalmi főtiszt, az Erzsébet téri Kondor-majorban, Balla Sándorral együtt. Özv. Szenes Béláné értékes relikviaként őriz egy fényképet Szarvason, amely három rokonszenves kis diákot ábrázol álló helyzetben, egyöntetű fekete öltözetben és csizmában. A középső Bartl (Petőfi) István. Szakasztott mása Petőfi Istvánnak: komoly, ábrándos tekintetű. Szenes Elek neveltetésre, taníttatásra vette magához a fiút, hiszen gyermekeivel csaknem teljesen egyidős volt. (1876-ban született Csákón.) 3 5 Az utolsó 30
