Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Irányi István: Petőfi István

Két pusztai asszony Petőfi öccsének rövid és szürke élettörténetével nem sokat foglalkozott a család történetét kutató irodalom. Erre hivatkozik egy tanulmány, amely István egyik, eddig még hivatalos körökben is alig ismert csákópusztai élettársának jelentőségét igyekszik feltárni,

2

9 nevét a nyilvánosság előtt is ismertté tenni. Pontos adatok nincsenek arra, hogy mikor került összeköttetésbe az első pusztai asszonnyal, de az összekerülés épp olyan tény volt, mint az, hogy 17 évig vele élt Antónia távozása után; tehát egész későbbi életében. Mindegy, miképpen értékeljük Antónia és István magatartását: az asszony részéről „szívtelenségnek", István oldaláról Hatvany szerint „bohémségnek". A bajokat István könnyelműsége és gyengesége okozta. Álláspontunkat igazolja István későbbi esete is, amikor Gaylhoffer Antónia már régen távol volt tőle, Schneider Erzsébettel (az első pusztai asszonnyal) pedig élettársi viszonyban élt, egy másik asszony is „hatalmába kerítette" Istvánt, sőt fia is született tőle. Ezért ez a második pusztai asszony (özv. Bartl Ferencné) legalább annyira nevezetes, mint az előbbi. Ö volt az utolsó Petőfi-leszármazott édesanyja. Hatvany tudott-e erről vagy sem, nem lényeges. Valószínűleg nem, mert Istvánt „bohémséggel" akkor vádolta, amikor Gaylhoffer Antóniával történt házassága idején került kapcsolatba Schneider Erzsébettel. Későbbi hasonló esetekről nem tesz említést. Ez utóbbi esemény pedig már jóval később, 1875-ben történt. — Éppen ezért csak annyiban lehetett „a pusztai asszonyról" beszélni, amennyiben ő tartott ki kezdettől fogva István mellett, és élettársa maradt élete végéig, bár nem esküdtek meg. Erre nem is gondolhattak, hiszen Antónia nem vált el férjétől, a távolban is mindvégig „igazi" felesége maradt. Schneider Erzsébet rokonságának családfáját is elkészítettem. Ennek alapján könnyebben jutottam el a pusztai asszony emlékeinek, kapcsolatainak megismeréséhez/

1

0 A kisújszállási Csizmadia Lászlóné szül. Kertész Róza a legilletékesebb a rokonok között a nyilatkozatok tételére, akinek nevelőanyja örökbefogadás révén jutott később Petőfi István hagyatékához. Csizmadiáné elbeszélése szerint nevelőanyja 14 000 aranykoronát örökölt Schneider Erzsébettől, ezzel együtt a gyomai Bocskay út 59. sz. alatti házát is, teljes bútorzattal, melyet azután az asszony végrendeletileg is őreá hagyott. A ház eladása után Túrkevére költöztek a Kossuth u. 77. sz. alá, ahol ő is nevelkedett. Schneider Erzsébet az elhalálozási évszám alapján egy évvel volt idősebb Petőfi Istvánnál. Csizmadiáné elbeszélése szerint Schneider Erzsébet művelt asszony volt, akire kulcsárnői beosztása mellett sok szervezési feladatot is bíztak. Nemcsak fiatal korában volt csinos, hanem későbbi fényképe és az erről készült olajfestmény is ezt igazolják. Petőfi Istvánnal nagyon közeli kapcsolatban élt, ezt bizonyítja az a birtokában levő olajfestmény is, amelyet Gyulay László festőművész alkotott. Ezzel pontosan egyező nagyságú festményt készített a művész Istvánról is. A két egyforma kerettel ellátott kép 17 éven át függött az ágyuk felett. Csizmadiáné ma is ott őrzi őket. Schneider Erzsébet halála után kívánsága szerint Gyomán temették el. Sírhelye nem került nagyon messze közvetlen elődeitől. Csizmadiáné nevelőanyja hagyatékából igen értékes relikviákat őriz. A re28