Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - 250 ÉVE ALAPÍTOTTÁK ÚJJÁ MEZŐBERÉNYT - Hentz Lajos: A népi tégla- és cserépvetés Mezőberényben

JEGYZETEK 1. BML. Mb. ir. R. 248. Közs. vál. jkv. 1861. febr. 20. 2. BML. Mb. ir. R. 248. Közs. vál. jkv. 1863. ápr. 1. 3. BML. Mb. ir. R. 248. Közs. vál. jkv. 1868. márc. 1. 4. A jelen század első évtizedeiben hét gyár működött a községben: 1. A községi téglagyár. (Ma az 1. sz. Téglagyár.) 2. Maász Ádám és Kriszt Mihály gyára, mely később egy bank tulajdona lett. (Ma a 2. sz. Téglagyár.) 3. Nun Márton téglagyára a Gyomai úton. 4. Münnich József téglagyára a Csabai út mellett. 5. Kayser Ádám téglagyára az Ókertben. 6. Tóth László téglagyára a Gyomai úton. 7. Kiss Lajos téglagyára a II. ker. ev. temető közelében. Ma már csak a két első működik. 5. Egy zsellér föld 1 350 négyszögöl. 6. Voltak hosszúutcás színek is. Ezekben az utcák az épület hossztengelyével párhuzamosan haladtak. Az utcákat szakaszokra osztották, és a szakaszok közötti üres térben volt a verőhely. Itt a munkaasztalok helyét nem kellett változtatni, mert az utcák végéhez közel estek, azoknak a központjában voltak. 7. A nemzeti kemencék eredetileg egyetlen égetőtérből álltak, mindkét végükön négynégy, összesen nyolc tüzelőnyílással. („Nyolclyukú kemencék.") Tóth László gyárában a kettéválasztás takarékossági okokból történt a 20-as években, hogy a csökkenő termelés mellett az égetés még gazdaságos legyen. 8. Cserépdeszkából sok kellett, hogy a szárítás a munkát ne hátráltassa. Egy pár formára 18 000—20 000 darabra volt szükség. Adatközlők: Özv. Baczoni Józsefné Tóth Teréz, az egykori tulajdonos leánya, Békéscsaba, Árpád sor 106. — Kiss Lajos volt égetőmester, később maga is üzemtulajdonos. Mezőberény V. ker. 246. — Zavada György Mezőberény, Pipa u. 11. és Szöllős Pálné Zavada Mária Mezőberény, Jókai u. 25. sz. alatti lakosok, volt téglagyári munkások. — Frey Márton Mezőberény, Budai Nagy Antal u. 6. volt téglagyári művezető. — Szíves segítségükért ezúton fejezem ki köszönetemet. 252