Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)
1973 / 2. szám - 250 ÉVE ALAPÍTOTTÁK ÚJJÁ MEZŐBERÉNYT - Molnár Ambrus: Berény népessége és gabonatermesztése a XVI.s zázadban
termésükből kilencedet szolgáltattak a herényiek is. 9 1524 és 1527 között községünk lakói kenyérgabonából évenként 3 gyulai köbölt (1 gyulai köböl = 207—210 liter) szolgáltattak be. Forrásaink nem elégségesek arra, hogy községünk népének mezőgazdasági tevékenységéről a XVI. század első harmadára vonatkozóan részletesebb képet alkossunk. Csupán arra a megállapításra szorítkozhatunk, hogy az említett időszakban Berény népe túlnyomó részben gabonatermeléssel foglalkozott. A XVI. század második felének első két évtizedére vonatkozóan —, de különösen az 1554—1563. közötti időre nézve — a gabonatermelésre bővebb és részletesebb forrásaink vannak. A dézsmajegyzékek — (regesta decimarum) és a kilenced jegyzékek (regesta nonalium) ugyanis nemcsak az egyes családfők nevét, vagy az általuk fizetett tized (dézsma, decima) vagy kilenced (nona) mennyiségét tüntették fel, hanem háztartásonként a teljes termést is feljegyezték. A földesúri összeírások (urbárium) pedig a földesúr járandóságába fizetett gabonafélék mennyiségére vonatkozóan tájékoztatnak bennünket. A XVI. században általában a jobbágy teljes terméséből először a földesúrnak volt joga kivenni az őt illető kilencedik részt. A kilenced hijjával megmaradt terménymennyiség volt azután a dézsma alapja. Mivel azonban Békés megyében a tárgyalt időszakban a dézsmát a kincstár, olykor pedig a gyulai várkapitányok bérelték a váradi püspöktől, és mivel a kilenced beszedésére jogosult földesúr is a kincstár, illetve a gyulai várkapitány volt, nem mindig tartották be a szokásos rendet. A várkapitány emberei egyik évben a kilencedet, a másikban a tizedet szedték be elsőnek. A jegyzékekben azonban mindenkor felvették a kilenced és a tized alapjául szolgáló termésmennyiséget is. A gyulai uradalom legjobb gabonatermelő helységeire, Berényre, Békésre, Gyurra, Kondorosra, Nagytelekre, Félhalomra vonatkozóan az 1561., 1562. és 1563. évekből rendelkezünk olyan tized- és kilencedjegyzékkel, melyek családfőnként feltüntetik a jobbágyok termését. 1 0 A fentebb felsorolt források alapján megkíséreljük felvázolni Berény gabonatermelésének helyzetét a XV. század második felének első két évtizedében. Nem szorítkozunk kizárólag Berényre vonatkozó adatok felhasználására, hanem figyelembe vesszük az akkor vele közvetlen szomszédos, később elpusztult falvak, Gyúr, Kondoros, Félhalom, Nagytelek és az ugyancsak szomszédos mezőváros Békés adatait is. Eljárásunkat indokolja egyrészt az, hogy ez a vidék volt abban az időben Békés megye legjobb gabonatermelő területe, másrészt az, hogy Nagytelek és Félhalom a jelenlegi berényi határ részei lettek. Gyúr falu lakóival pedig a herényieknek már a XVI. században is a szokásos szomszédi viszonynál sokkal szorosabb kapcsolatuk volt. 1 1 A gabonatermelés munkájának első fázisára, a talajelőkészítésre vonatkozóan közvetlen adatokkal nem rendelkezünk. Az 1559. évi urbárium szerint a herényieknek és a gyúriaknak a váruradalom majorsági földjein meghatározatlan mennyiségű szántást és vetést kellett robotban teljesíteniük. Tehát a saját gabonatermelésük előkészítésére végzett szántás mellett hasonló munkát a földesúrnak is kötelesek voltak végezni. Ez a körülmény is megerősíti azt a feltevésünket, hogy a gabonaféléket abban az időben egyszeri szántásba vetették. Alátámasztja feltevésünket az a tény, hogy a középkorban 228
