Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - 1948 ÉVFORDULÓJA - Bálint Ferenc: Az 1848/49-es szabadságharc megyei vezető szerveinek működése és iratai a Békés megyei Levéltárban

lemondó nyilatkozata (400/1848. ikt. sz. VI. 28.), amelyben arra hivatkozással, hogy a bizalom személye és tevékenysége iránt megingott, — lemond tisztségéről. Lemondása oka az volt, hogy a megyében mutatkozó paraszti megmozdulásokkal kapcsolatban tett intézkedéseit egyes községekben túl szigorúnak minősítették. A lemondó nyilatkozatban vázolja közéleti munkáját s ez alkalmat ad a megye hangulatának megismerésére is. (Egyébként lemondását nem fogadták el, s megmaradt tisztségében az 1849 júniusi tisztújításig.) — Mint érdekességet említjük meg Klauzál Gábor földmívelés, ipár és kereskedési miniszter céhszabályokat módosító rendeletét (415/1848. VII. 14.), az Országos Statisztikai Hivatal megszervezésére vonatkozó miniszteri leiratot (187/1848.), Pálóczy László a képviselőház korelnökének levelét (450/1848. IV. 18.), amelyben a Táncsics Mihály lemondása folytán megüresedett orosházi kerületben a választás mielőbbi kitűzését kéri. Kortörténeti jelentőségűek az iratanyagban található eredeti nyomtatványok, melyek közül e helyen csak az alábbiakat említjük meg: — Szemere Bertalan belügyminiszternek ,,A haza veszélyben van" kezdetű leirata és törvényjavaslat a magyar hadsereg felállításáról. — „A nemzet kormánya a néphez!, Hazafiak!, Szabadságunkat veszély fenyegeti!", című 1849. június 26—27-én keltezett nagyalakú hirdetmények. (967/1849.) — A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata (550/1849. jkv. melléklete.) Kossuth Lajos „az ország elnöke" aláírással ellátott, Debrecenben 1849. április 19-én kelt nyomtatott körirat, amelyben a Habsburg-ház trónfosztásának és a függetlenségi nyilatkozatnak a törvényhatóság székhelyén és minden községben történő azonnali és ünnepélyes közhírré tételét kéri. Azonkívül kéri, hogy mindazokat a címeket, feliratokat és jelvényeket, amelyek a száműzött dinasztiára emlékeztetnének, a közhivatalokban és nyilvános helyeken törüljék el, hogy a nép „külsőképpen is mindenben szemlélje, miként zsarnokaitól és véres jármátul teljesen megszabadult". (156/1849. IV. 19.) — Hadijelentés Perczel Antal őrnagy Pécs mellett aratott győzelméről. (890/1848. IX. 29.) •— Kossuth Lajost a Honvédelmi Bizottmány elnökének kinyilvánító képviselőházi határozat. (989/1848. VIII. 24.) A parasztság megmozdulásaival kapcsolatos fontos dokumentumokat találunk a következő iratokban: •— Wodiáner Sámuel gyomai nagybirtokos bejelentése majorsági földjeinek gyomai és endrődi lakosok által történt elfoglalásáról. (1076/1848. ikt. sz.) — Gróf Wenckheim József tiltakozó levele földesúri jogainak semmibevétele és a nép által elkövetett „erőszakosságok" miatt. (1077—1078/1848. ikt. sz.) — Gróf Wenckheim József és gr. Almássy Lajos uradalmi tisztségének panasza a dobozi, gyulavári, eleki birtokaikon végzett pusztítás, önkényes fakitermelés miatt. — id. gróf Wenckheim Lajos panaszlevele a „jogait bitorló" békési nép ellen. (709/1849.) — Bogyó kormánybiztos jelentése az orosházi lázongásról. (1376/1848.) — Békés megye átirata, melyben Heves megye és Jászkun Kerület nemzetőreinek készenlétbe helyezését kéri, mivel a mezőberényi lázadók ellen a saját 200