Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - 1948 ÉVFORDULÓJA - Bálint Ferenc: Az 1848/49-es szabadságharc megyei vezető szerveinek működése és iratai a Békés megyei Levéltárban

gásról (741/1848. IV. 18.) is. Szerinte a történtekről megyeszerte úgy beszélnek, „mint egy békési Dózsa-féle felkelésről", pedig az erőszakoskodásokat „a békési határ csudálatos zugaiban, a Rosszerdőn, a Fásmelléken és a pusztai tanyák között rejlő telepekből az új világ hírére előtolakodott vadnép, semmivel bíró, sehonnai dohánytermesztők, tanyások . .. követték el." Az iratok között igen sok a megyéhez intézett helytartótanácsi leirat, a szomszéd megyék átiratai, főszolgabírói jelentés, egyéni kérelem és panasz, amelyek mind az átalakuló megye, az új idők és a forradalommal kialakult rend első lépéseinek megismeréséhez szolgáltatnak adatokat. A bizottmány 1848 április hó végéig működött, amikor is hatáskörét és az események következtében egyre súlyosbodó feladatokat a május 3-án megalakult „Állandó Bizottmány" vette át. Az Ideiglenes Bizottmánynak a levéltárban őrzött jegyzőkönyve csak az 1848. március 29-től április 3-ig terjedő időben hozott határozatokat tartalmazza, a vonatkozó iratok mennyisége pedig 2 iratcsomó, amelyek 1-től 796. sorszámmal jelölt iratokat tartalmaznak. II. Békés vármegye Állandó Bizottmánya Békés vármegye Állandó Bizottmánya az 1848. évi XV. tc. 2. § c. pontja alapján jött létre. 1848. május 3-án alakult meg, báró Wenckheim Béla főispán elnökletével, és átvette mindazon teendőket, amelyeket addig a megyei Ideiglenes (másnéven Központi) Bizottmány végzett. Az Állandó Bizottmány vezetése ugyanúgy, mint elődjéé volt, a megyei vezető réteg kezében maradt. Elnökét, báró Wenckheim Béla főispánt, azzal a megbízással küldte a kormány a megyébe, — „ahol a közrend felforgatásának jelei mutatkoznak" — hogy az átalakulás „törvényszerű keretek között menjen végbe". Wenckheim Béla jellemzésére megemlítjük, hogy mint politikus alapjában véve Széchenyi irányvonalát követte s mindvégig hű maradt á királyhoz. A szabadságharcot anyagilag támogatta, részt vett a nemzetőrök táborbaszállásában, de udvarhű érzelmeit bizonyítja, hogy a szabadságküzdelem bukása után amnesztiát kapott, 1860-tól ismét részt vett a közéletben, 1865-ben újra a megye főispánja, 1867-ben belügyminiszter, majd 1871-től a király személye körüli miniszter lesz. A bizottmány másik vezetője, Szombathelyi Antal első alispán, Kossuth híve, akinek politikai irányvonala mellett mindvégig kitart. Csabai birtokos nemes, aki 1834 óta Békés megye követe, majd megyei főjegyzői tisztsége után 1846-tól a megye alispánja. Osztályhelyzete is magyarázza, hogy nem tudott azonosulni a földet és szabadságot egyaránt követelő volt jobbágyokkal és nincstelenekkkel, s a hatalom súlyával lépett fel a parasztmegmozdulásokkal szemben. 1849 után halálra ítélik, de kegyelmet kap s 1860 után újra részt vesz a megye közéletében. Tomcsányi József másodalispán ellenzéki szellemű 100 holdas birtokos nemes. A bizottmányban helyet foglaló megyei tisztviselők mindnyájan a nemesi rendhez tartoznak, akiket a polgári demokratikus forradalom, a független Magyarország megvalósításának célkitűzései lelkesítettek, de nem tudták megérteni a paraszt és zsellér nincstelenek követeléseit. 198