Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - 1948 ÉVFORDULÓJA - Bálint Ferenc: Az 1848/49-es szabadságharc megyei vezető szerveinek működése és iratai a Békés megyei Levéltárban

1848 ÉVFORDULÓJA BÁLINT FERENC: AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC MEGYEI VEZETŐ SZERVEINEK MŰKÖDÉSE ÉS IRATAIK A BÉKÉS MEGYEI LEVÉLTÁRBAN Petőfi Sándor születésének 150. s egyben az 1848/49-es forradalom és sza­badságharc, a magyar történelem kiemelkedő időszakának 125. évfordulója alkalmából az egész ország hatványozott érdeklődéssel fordul múltunk e neve­zetes eseményei felé. A Békés megyei Levéltár a maga sajátos munkaterületén csatlakozott az ünnepi felkészüléshez. Egész iratanyagára kiterjedő munkával feltárta mind­azokat az írásos emlékeket, amelyek Petőfi személyéhez vagy családjához (Petőfi István, Petőfi Zoltán) kapcsolódnak és az Országos Levéltár ismertető leltára, illetve mikrofilm és xerox-felvételek útján hozzáférhetővé tette az érdeklődő kutatók és a nagyközönség számára. Az 1848/49-es forradalom és szabadságküzdelem Békés megyei eseményei­nek, az országos történések megyei kapcsolatainak jobb megismerhetése érde­kében részletes rendező munkát végzett a Levéltár az őrizetében levő 1848/49­es iratanyagokban. Ez az irategyüttes nemcsak terjedelmét, de elsősorban tartalmát illetően rendkívül fontos forrásbázisa megyénk történetének. Az iratanyag több megyei hatáskörű forradalmi szerv (Békés vármegye Ideig­lenes Bizottmánya, Állandó Bizottmánya, Védbizottmánya), valamint a mel­lettük működő szakhivatalok, a megyei tisztifőorvos és megyei mérnöki hiva­tal írásos dokumentumait tartalmazza. Ennek a nagyjelentőségű iratanyagnak elemző jellegű, korszerű marxista feldolgozása eddig csak kisebb részben történt meg. A múlt század végi — egyébként igen alapos — történeti munkák: Karácsonyi János: Békés vár­megye története (Gyula, 1896.), s főleg Oláh György: Békés vármegye 1848— 1849-ben I—II. (Gyula, 1889 és 1892.) szemlélete, az események értékelése, kü­lönösen a földszerző megmozdulások, a különböző néprétegek és nemzetisé­gek magatartása tekintetében ma már alapos átértékelésre szorul. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc első megyei ügyintéző szervét, Békés vármegye Ideiglenes Bizottmányát, nem központi utasítás alapján hoz­ták létre, hanem spontán, az események hatására alakult meg. E bizottmány megszűnése után létrejött megyei vezető szervek: az Állandó Bizottmány és a Védbizottmány megszervezése már központi irányelvek alap­ján történt. Iratanyagukból nyomon követhetjük, hogyan jutott el a nemzet a szabadságjogok követelésétől a fegyveres szabadságharcig. 13* 195

Next

/
Oldalképek
Tartalom