Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - SZEMLE

hátrányos helyzetben levő gyermekek, ma még a lakóhely, a szociális összetevők sok esetben kedvezőtlenül hatnak, s hogy milyenképpen, ez a tanulmány érzékletessé teszi. A szakirodalom felvonultatásával alapozza meg dr. Kozma a fejezeteit, s csakis a téma fő összefüggéseit taglalja. Nagyon izgalmas olvasmány a szociális helyzet alapján kijelölt kategóriák (pl. a szakmunkások, alkalmazottak, ipari segédmunkások, tsz-dolgozók) mint tudati források és az iskoláztatással kapcsolatban megnyilvánuló tudati elemek összefüggése. A városi ember nem is hinné, mennyire eltér a vidéki nagyközségi ipari dolgozó és az ugyanitt élő tszparaszt véleménye gyermeke általános iskolát követő életútjáról, a szülői vélekedés és magatartás pedig meghatározó elem a gyermek tudatában, dr. Kozma nem veti fel a szülők felelősségének kérdését, a leképezés tökéletességére törekszik inkább. Igaz, különösen a falvaktól távol, elszórtan élő tsz-parasztokra szorító hátrányok nehezednek gyermekük iskoláztatása tekintetében — hajtóerő benne az anyagi javak gyors halmozására irányuló szándék is —, pedagógus szerzőtől hasznothajtóbb a tények lelkiismeretes feltárása, mint a bíztatás a hátráltató viszonyok tudati hatásának közömbösítésére. — Tökéletes dr. Kozmának az a bizonyítási eljárása, amelyből megtudjuk, hogy a paraszt-karaktert ma is sokkal inkább jellemzi a vérségi kötelék tudata, ebből eredően a szabad idő rokonlátogatásra fordítása. Bátortalan, gátlásos ez a réteg gyermeke iskoláztatását, felsőfokú intézmény felé irányítását illetően. Az okokat is látjuk ebből az elemzésből. A paraszt szülők legfőbb gondja, hogy gyermekük jó magatartásúvá váljon az iskolai évek eredményeképpen, míg a többi kategóriák elvárása a továbbtanulás előfeltétele, a jó bizonyítvány. A tanulmány csúcspontja az „Életutak" címet viselő fejezet, amelyben a szerző összeméri a mai és a 30-as évek végén élt tízévesek örömét, bánatát meg terveit Illyés Gyula 1939-ben megjelent „Lélek és kenyér" című szociológiai munkája segítségével. Dr. Kozma számos megállapítása országos általánosítás kiinduló pontja lehet, néhány következtetése viszont vitára késztet. Éppen ezért nemcsak a szándékban, hanem az eredményben is gazdagabbá vált a helytörténeti irodalom a Battonyai Füzetek 16. számával. Mi lehet szebb pedagógus feladat, mint elemezni is és publikálni is! — Vajha megérné a battonyai elhatározás — a tanács és az alkotók fegyverbarátsága — a füzetek negyedszázados jubileumát! 181 Lipták Pál: Lovak ködben