Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - SZEMLE

felmentés és megbocsátás igazi és reális alapja. Valahol máshol lehet ez Áchim számára és máshol van ez számunkra is ... Bajcsy-Zsilinszky ... Életét áldozta az ügyért, mely valójában már nem szemben áll, hanem egy Áchim igazságával, örökének és céljainak új feltételek közt szélesebb alapon, a nemzet többségét egyesítő megvalósításával." Az ülésszak napirendre tűzte Áchim L. András életútjának és pártjának leglényegesebb kérdéseit. A kérdések megközelítése alapvetően helyes összefüggések vizsgálatára támaszkodott. Ezek közül ki kell emelni Becsei József Békéscsaba gazdasági és társadalmi struktúrája a XIX—XX. század fordulóján c. referátumát, amely nagyban segít megértetni Áchim programjának és pártja jellegének sajátosságait. Legalább ilyen l'ontos tényező volt a parasztmozgalmak addigi útjának a felvázolása, Várkonyi és Mezőíi pártjainak hatása Áchim L. Andrásra. Éppen ezek a vonások növelték meg Király István referátumának értékét. Nem maradt figyelmen kívül Áchim és Ady kapcsolata, a szociáldemokraták és Áchim kapcsolata sem. Árnyalt megvilágítást nyert Áchimnak a demokratikus parasztegység megteremtésére és általában az összes demokratikus erő összefogására irányuló törekvése is. Az ülésszak lényegében hozzájárult egy a történelmi hitelességnek megfelelő Áchim kép kialakításához, kijelölte helyét a magyarországi progresszió táborában, ugyanakkor még egy sor kérdés vár további tisztázásra, alaposabb felderítésre, summázásra. Ilyen kérdés annak a problémának a kibontása, hogy a korábbi szocialista töltésű, de paraszti bázisra támaszkodó pártok útja hogyan vezet el Áchim vezetésével egy tisztán paraszti demokratikus párt megteremtésének a kísérletéig, éppen egy olyan időben, amikor a parasztság már nem egységes osztály. Ez veti fel a következő tisztázatlan probléma kérdését is, hogy Áchim mért fordult szembe a Várkonyi által képviselt, közbeeső demokratikus feladatokat igenlő, de a szocialista perspektívát szem előtt tartó agrárproletár vezette parasztegység gondolatával és mért kívánta a parasztegységet a birtokos parasztság vezetőszerepéhez kötni. Nem került kellő megvilágítás alá ezekből következően Áchim parasztpárt j ának ellentmondásossága sem. A földmunkás és szegényparaszti bázisra épülő párt, s ezek érdekeit is képviselni akarva, de a birtokos parasztságot is összefogva akart parasztegységet. A problémák jobb megértéséhez hiányzik az 1906-ban létrejött Független Szocialista Parasztszövetség rövid fennállásának a vizsgálata. A Várkonyi vezette földmunkás és szegényparaszti érdekeket képviselő párt, amelyhez ekkor a Mezőfi pártjából kiszakadt fővárosi munkásellenzék csatlakozott, egyesült Áchim frissen megalakult parasztpártjával. Vagyis ebben a pártban látszólag az ipari munkásságtól a szegényparasztságon keresztül a birtokos parasztságig megvalósult az egység. E párt felbomlása és belső konfliktusa szolgálhat magyarázatul a későbbiekhez is. Ugyanakkor Áchim itt találkozott egy pártban sok olyan személlyel, akiknek a hatása későbbi tevékenységén is érződik. Elég, ha csupán Várkonyi nevét említjük meg. A Független Szocialista Parasztszövetség programjával választották képviselővé 1906-ban és ennek programjához híven terjesztette a parlament elé az ismert parcellázási javaslatát. Ezen időszak ismeretlensége még mindig onnan származik, hogy Tibori János könyvében elhallgatja ennek a pártnak a tevékenységét. Az emlékkönyv kiadása remélhetően bátorítást és segítséget ad majd a kutatások további folytatásához és egy még teljesebb Áchim portré megrajzolásához. 169