Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hentz Lajos: Mezőberényi "szolga béresek" öltözködése a XIX. század első felében

11. „A század első negyedének öltözete... nagyrészt önellátáson alapuló ruházat, vászonruha." — Kresz Mária: Magyar parasztviselet (1820—1867) Budapest, 1956. 44. 12. Kresz M. i. m. 23—24. 13. Braun András 76 éves mezőberényi ember még 1908-ban is így dolgozott ősszel a szárvágásnál, a szűrt felöltötte, és madzaggal kötötte össze a derekán. 14. Kresz M. i. m. 31—32. 15. Magyarság Néprajza. I. k. Győrffy István: Viselet. 411. 16. A publikációkban gyakran keresnek elvesztett ruhadarabokat. Az előfordulási számok is mutatják a kankó jelentőségének csökkenését. 1835 és 1840 között így alakul az előfordulási arány: Év Kankó Ködmön 1835 5 1 1836 — 2 1837 2 4 1838 — 2 1839 1 2 1840 1 4 17. 1835. augusztus 23. 11. sz. hird. „Egy szűr és egy kisgyermeknek való guba elveszett". — 1840. szept. 6. 6. sz. hird. „egy guba elveszett". BML Mb. ir. R. 34—36. 18. A „gabanica-kabanica" jelentés a Pallas Lexikon szerinti magyarázat, mely szerint ez a szó gubát jelent. A mezőberényi szlovákok a „kabanica" szót ködmön (férfi ködmön) jelentésében ismerik, viszont a múlt században Cservenák András a ködmönt a „kozuch" szóval nevezi meg, a „gabat" szó ott mást jelenthetett. (Cservenák András feljegyzéseinek ismertetése: Békési Élet 1971. 2. sz. 357. 19. Fái Edit Orosháza viselettörténetében azt írja: „...többen jártak „rajzhúzni"-ban: juhbőrből készült oldalt végig rézgombokkal csukódó, ellenzős meleg nadrágban". Orosháza néprajza. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza 1965. 342. A mezőberényiek visszaemlékezéseik során nem említették a bőrnadrágnak ezt a változatát. 20. Ilyen szabású kék mándliban láthatunk egy gyulai magyar férfit Kresz M. i. m. 64. tábláján. 21. „Az alföldi városok viselettörténeti tanulmányaiból tudjuk, hogy itt már a XVIII. század folyamán felváltotta a kék színű posztó a korábbi fehér abaposztót." Kresz M. i. m. 45. Ügy látszik, hogy a mezőberényi béresek (és szegényparasztok) viseletében ez a változás a múlt század első évtizedeiben ment végbe. 22. A nemzetiségi megoszlást a következő táblázat mutatja: (1816) nemzetiség berényi béresek berényi gazdák magyar 41 23 szlovák 43 65 német 8 40 román 2 — bizonytalan 11 2 1Ö5 130 313