Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - SZEMLE

Orvostörténeti szempontból is figyelmet érdemel a folyóvizek tisztaságáról és a lakosság tisztálkodásáról szóló tudósítás. 1768-ban kénytelen volt a megye a Helytartótanács sürgetésére tanult orvost választani, aki mellett a foghúzást és érvágást a borbély végezte. A nép azonban a betegségek elűzésében még mindig szívesen fordult az ún. néződoktorokhoz, javasasszonyokhoz, felcserekhez (seborvosokhoz); gyógyított a bábaasszony és a hóhér is. A javasolt gyógyszereket többnyire vándor orvosságárusoktól, olajhordozóktól vásárolták meg. Megtaláljuk a könyvben az 1738— 40. évi pestis, az 1831-i kolera leírását. Szó van a himlőről, himlőoltásról és ispotályokról. Végezetül röviden a reformkor politikai életének Békés megyei vonatkozásairól olvashatunk. A fenti áttekintéssel is érzékeltetni kívántuk, hogy a könyv mind hangjánál, mind tartalmánál fogva sikerrel oldotta meg feladatát. Érdeme a sokoldalúság. Nagy forrásanyagot mozgatott meg és azt helyes szelektálással olvasmányos formában tárta az olvasó elé. Az olvasókönyv sem tartalmában, sem szerkezetében nem azonos a megyetörténettel, vagy oklevéltárral. Sok újat és érdekeset tud mondani. Helyes meglátásokkal gyarapítja az eddigi ismereteket. Miközben helytörténeti érdeklődést elégít ki, ugyanakkor országos vonatkozásban is hozzájárul a társadalmi, gazdasági és jogi fejlődés megismeréséhez. Az érdemes munka áttekinthetőségét előnyösen szolgálja összefoglalásnak is beillő terjedelmes tartalomjegyzéke; többíves jegyzetapparátusa; továbbá a helynévmutató, személynévmutató és tárgymutató. Elismerés illeti a Békés megyei Levéltár vezetőségét a levéltár gazdag anyagának áttekintéséhez és az iratanyag feltárásához nyújtott segítségéért, Szabó Ferencet a szerkesztés nehéz munkájának ellátásáért. Hasonlóképpen a Békés megyei Tanácsot és annak Művelődésügyi Osztályát, amelyek nagy anyagi áldozattal a mű megjelenését lehetővé tették. Feldmann Tibor: Szokolay Bálint