Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése

vasútnak a tervét, melynek ügyét azután áttették, a már 1875 óta fennállott Arad Csanádi Egyesült Vasutak ügykörébe. Vezérigazgató volt akkor ott Boros Béni veterén vasútépítő mérnök, aki a szükséges összegű részvények jegyzése után, 1894. év április havában létrehozta az Alföldi Első Gazdasági Vasút Részvénytársaságot és még abban a hónapban megtartották az építendő vasútvonal közigazgatási bejárását is. A Mezőkovácsháza—Kupa közötti 15 km hosszú, 760 mm nyomtávolságú gazdasági vasút azután állami és vármegyei hozzájárulási segítség nélkül, 95 000 forint építési költséggel, még az év szeptember havában elkészült és át is adták a forgalomnak. Építettek ekkor még 400 m hosszú kitérővágányt, őrházat, mozdonyszínt, hídmérleget, fordítókorongot, vízállomási kutat, rakodóhidat, szénfészert és személyzeti lakást is.

3 1897-ben Beliczey Géza gerendási nagybirtokos és Rosenthal Ignác békéscsabai gőzmalom-tulajdonos is előmunkálati engedélyt kapott a kereskedelemügyi minisztertől, a Csanádapáca—Űjkigyós—Békéscsaba—Doboz községek között építendő, keskeny nyomtávú gazdasági vasút építésére. A Békéscsabától Dobozig terjedő vonalrész építési tervét mindjárt el kellett ejteni, a már előzőleg, miniszterileg jóváhagyott, kőburkolatú közút építése miatt. Az így megváltozott terv azután úgy alakult, hogy a már három év óta fennálló, 189.-ben épített Mezőkovácsháza—Kupa közötti 15 km hosszú vonalrészt hosszabbítják meg Békéscsabáig, az ottani közraktár épületéig. Az építési engedély tulajdonosai, minden ellenszolgáltatás nélkül adták át engedélyüket 1898. február 8-án, azzal a kikötéssel, hogy „mindenben a helyi viszonyoknak megfelelőleg, az érdekeltek akarata domináljon és a közforgalom minél jobban eszközlése mellett a közjó előmozdíttassék." A Beliczey—Rosenthal-előmunkálati engedély a Békéscsaba—Gerlapóstelek—Doboz-i vonalon kívül Békéscsabán, a MÁV állomástól (a „jaminai-úti" átjárótól) a Vasút utcán a Főtérig, innen pedig a Kórház utcán át a Vásártérig vezetendő, gőzüzemű helyiérdekű vasútvonal-terv volt/' Békéscsaba volt az első az érdekeltek közül, ahol az 1897. március 26-án tartott közgyűlésen 30 000 forintot szavaztak meg a vasútvonalat építő társaság részvényeinek jegyzésére. Mint ilyenkor mindig szokásban volt, az ellenvélemény is elhangzott, hírlapi közlemény formájában is, hangsúlyozva azt, hogy „súlyos ez a teher szegénynek, gazdagnak egyaránt".

5 Az építkezés engedélyezési tárgyalását ismét szakbizottság előtt, a kereskedelemügyi minisztériumban tartották meg, még 1897 november közepén, ahol Békés megyét Bokody Zoltán főjegyző képviselte. A vasútépítők részéről azon feltétel hangzott el ekkor, hogy „az új vasúton mindössze háromszor fognak személyszállítást eszközölni" hetenként. A vármegye képviselője viszont jegyzőkönyvbe foglaltatta azon kívánságát, hogy ez naponként történjék, még akkor is, ha kevésbé jövedelmező lesz majd.

6 Az AEGV 1898. május 15-én tartotta Aradon harmadik évi rendes közgyűlését. Az igazgatósági jelentés szerint, a vasút vonala, amely eddig csak a Mezőkovácsházától Kupáig terjedő keskenyvágányú iparvasútból állott, jelentékenyen meg fog hosszabbodni a Mezőkovácsházától Békéscsabáig terjedő új vonnallal, melyen a személyszállítást is be fogják vezetni, egyelőre hetenként háromszor. Gróf Wenckheim Frigyes 100 000 forintot vállalt magára az építkezési költség összegéből. E vonalrészen a kereskedelemügyi minisz214