Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - Krupa András: Negyedi káposztásételek Nagybánhegyesen és Csanádalbertin

a mai legöregebb nemzedék már nem főzött bennük, zománcos fazekak, lábasok léptek a helyükre. Cserépfazekakban a későbbiek során legfeljebb lakodalmakon főzték a töltöttkáposztát, ill. bennük savanyították a toroskáposztát. A köcsög aljához hasonlatos hegyes fenekű cserépfazekakat, amelyekben a disznótoros kóstolót vitték, felváltották a már említett fogós poharak. Majd megjelentek — mintegy ötven évvel ezelőtt — a húsdarálók, a paradicsompaszírozók. A század első évtizede táján győz a rizs, s csak a háború idején jelenik meg újra a kukorica-, az árpakása stb. Ebben az időben ritkulnak a szabadtűzhelyek és a vaslábak, 75 éves adatszolgáltatónk A káposztareszelő és a káposztaszelő nagysága egy konyhai széli fedőlapjához viszonyítva (Nagybánhegyes, 1971.) anyja már sparheton főzött. Napjainkban — mint fentebb láttuk — az ipari fejlődés eredményei jelen vannak a legegyszerűbb házikonyhánál is, mind az élelmiszercikkek, mind az eszközök révén. A modern ipar és kereskedelem szerepe az életmódváltozásban nyilvánvaló. A legtöbb háznál palackos gázzal főznek, rövidebb a főzési idő, nagyobb figyelmet kíván, de gyorsabban lehet elkészíteni az ételt. Mint energia, mint fűtési energiaközvetítő is jelen van már a modern technika. Igyekeztünk bemutatni mindazon tényezőket, amelyek a változásokat előidézték, s azt a folyamatot, amelyben ez az átalakulás, mozgás lebonyolódott. Mindennek a figyelembe vétele a népi kultúra minden területén alapvető jellegű és jelentőségű.

1

9 A társadalmi — gazdasági fejlődés mint a legfontosabb változást előidéző tényező, az életmódbeli, a minőségi, az ízlésbeli, a technikai változások, ezek azok a jelentősebb okok, amelyek a káposztásételek átalakulását, a káposzta mint eledel szerepének az étkezési rendszerben való módosítását lehetővé tették. 76