Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Vági István Endrődön és Gyomán az 1922-es választási harcokban

önmagadat«, a megbékélés és a tisztelet alapigazságát. Ez az, mely a társadalmat nem osztja osztályokra, foglalkozási ágazatokra. Ebben a pártban egyformán megbecsült helye van a mezei, ipari munkásoknak, bármilyen tisztességes foglalkozású embernek. Hangzatos politikai jelszavak helyett mi az örök, isteni igazságot hirdetjük: Arcod verejtékével egyed kenyered, míg visszatérsz a földbe, melyből alkottattál. A mi programunk olyan nemzeti egységre törekvés, mely megszünteti az egyre inkább elválasztó érdekkülönbségeket, amelyek az egymás iránti gyűlölködésre nevelik az embereket..." Érezve, hogy a keresztény szervezet áradozása már behatolt a hallgatók érzésébe, lendületesebben folytatta: „Ennek a pártnak legfőbb törekvése, hogy a keresztény szellem emberszeretete melegével kiszárítsa az istentelenség terjesztette erkölcstelen posványát, mely újra fenyegeti társadalmunkat az átkos nemzetközi eszmével..." — Azt hiszem koma, most már elég — szólt halkan Uhrin Gyurka. — Úgy érzem. A szónok mostmár lendült: — „Ezt az újra duzzadó fertőt van hivatva Keresztény Nemzeti Egységpártunk isten segítségével, hitével kiszárítanunk, hogy soha többé ..." Meglepődve elhallgatott, hiszen az addig úgy látszott nyugodtan hallgató agrárproletárok csendben hagyták el a gyűlés területét. Csak Nagy József, én maradtunk a nagyon megritkult hallgatókkal, akik meglepődve néztek ránk, meg a szája tátva maradt szónokra ... Bár idősorrendben nem ide tartozna, mégis megemlítem: nem tudom a keresztény szeretetet Endrődön kívül ömlesztette-e az itt próbálkozó szónok. Endrődön nem jelentkezett többé. Gyoma nagy többségében református, Kondoros evangélikus. A plakátözönből is élvezték a Keresztény Nemzeti Egységet... a templomajtókban árusított szocializmust—kommunizmust gyalázó füzetecskék mintha „isten jóságából" fogyhatatlanok lettek volna — bár még kínálgatták a koldusasszonyok. Május első felében megtörténtek a programbeszédek. Dr. Makai ügyvéd, Vörös János kortes és még néhány 48-as kíséretében, díszmagyar öltözetben, rézfokossal kezében jelent meg Endrődön. Programbeszédét a községháza udvarában, kevés hallgatóság előtt mondta el. Nyilván hatott rá a csendesen hallgató csoport, mert néha, bár fokosát is lendítette, a nép nem helyeselt még olyankor se, mikor Vörös hangosan kiáltotta: „Ez a magyar igazság!". Valószínű hasonló fogadtatásban részesülhetett Kondoroson is, mert bár Vörös János kortessel még néhány buzgó híve járta a járás községeit, a választás előtt megtorpantak, nem vettek részt. A Honvédelmi Párt jelöltje sem indította meg az endrődiek szívét. Az „Ébredő Magyarok" sokkal hevesebben agitáltak, mint mi és az egységes kisgazdapártiak. Az „ébredők" ígérték a nincstelen agrárproletároknak a földet és az egész népnek az... „Egész Magyarország Mennyország"-ot. És mert a „mennyország" is benne volt a programban és a keresztény szellem is derékba tört — nyilván a papok irányítására — néhány hívő odasimult... Az Egységes Kisgazdapárt jelöltje az 1920-ban megválasztott képviselő, dr. Zeőke Antal. Programbeszédére sokan összegyűltek. Jöttek kisgazda hívei a tanyákról. Tudták, a szociáldemokrata párti jelölt nem olyan könnyű fajsúlyú, mint a többi próbálkozó. Jöttek talán azért is, hogy megmutassák a tőlük felénk közeledő társaiknak, hogy a kisgazda többség a kisgazdát pártolja. És mert az egységes párt kormánypárt, mint minden időben, a járási, községi hivatalnokok, választott testületek, most is azt támogatták. Bár Endrődön is mindenki tudta, hogy a nagy panamában Nagyatádival nyakig úszott és csak az Esküdt Lajos letartóztatása mentette meg őt is, hogy bele nem fulladt. Tudták a kisgazdák, hogy Zeőke a közügyekben nem olyan tevékeny, mint saját érdekeinek intézgetésében. Két év alatt a parlamentben egyszer halhatták szavát, amikor egy zajos vitában közbeszólt: „Mit szólna ehhez Vázsonyi?" E mondását néha, ha valamelyik kisgazdával vitatkoztunk, említettük. Olyankor azzal válaszoltak; nem a sok beszéd a fontos, hanem az, amit tesz. Hát ki nem látja: így még nem futott új sárgakocsi előtt a nóniusz az ország útján, mint most, amióta kisgazda 462'