Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: "A nemzeti ellenállás" és az 1906. évi választás Békés megyében
hatóságuk rendelkezései, ezek pedig mostan homlokegyenest ellenkezőek lévén, mindkettőnek eleget tenni nem lehet." Gyulavári elöljárósága február 10-én írta:15 „Alispán urat kérjük fel, hogy a két ellentétes rendeletre vonatkozólag dönteni szíveskedjék." Közben Békés, Öcsöd és Szarvas elöljárósága úgy határozott, hogy nem teljesíti a megyei pénzügyigazgatóság felszólítását az állami adó kiadása kérdésében. Tudjuk, hogy Szarvas község 1906. március 5-én már 3000 korona bírságot viselt emiatt. 16 Mennyiségét tekintve elég jelentős az az összeg, amelynek birtokbavételét szorgalmazta a Pénzügyminisztérium a megyei pénzügyi szerv útján. 1906 elején 55 682 koronát őrzött a békéscsabai takarékpénztár és 32 553 koronát a gyulai, mindkét összeg önként fizetett állami adó. 1' Mint az országos köztörténetből ismert, a „nemzeti ellenállás" szólamai és addig is ernyedt hecc-akciói az országgyűlés 1906. február 19-én bekövetkezett feloszlatása után elhamvadtak. Az ellenzéki koalíció és az udvar között kezdődött tárgyalások eredményeképpen 1906. április 8-án a király új kormányt nevezett ki az ellenzék vezetőiből. Ez az ellenzéki koalíció teljes behódolását jelentette, ahogy az időközben szállóigévé nőtt megállapítás mondja: „Mindent megadtak Bécsnek, hogy semmit ne kelljen adni a népnek". Az uralkodó új választást rendelt el, amelynek időpontját április 29-étől május 8-áig tűzte ki. Miután előző nap a király felmentette tisztségétől dr. Krecsmárik Jánost, Andrássy Gyula belügyminiszter 1906. április 22-én jelentette be Fábry Sándor alispánnak Békés megye főispánjává történt kinevezését. 18 Így vette birtokba az egyesült ellenzék az ország vezető hivatalait. Az új főispán már 1895-ben kifejtette nézetét a megye lakosságának nagy részét érintő agrárszocialista mozgalommal szemben, a bajok szociális orvoslása helyett az agyak átnevelését ajánlva: „A néppel való foglalkozás, érdeklődés sorsa iránt; felvilágosítása, vallási érzületének ápolása, helyes irányba való vezetése, művelődésének előbbre vitele, népies felolvasások, népkönyvtár szervezése, s általában jó példaadás által az erkölcsi élet terén, mindez előbbre viendi a célt, a cseléd tisztelni tanulja gazdáját és a munkás támaszát, gondozóját lássa munkaadójában, kitől bizalommal várhatja jólétét, s akkor majd nem veti magát csalóka ábrándok után." 19 Fábry már alispánként egy egész sor szervezet vezetőségében játszott tiszteletdíjas szerepet: a Gyulavidéki Vasút igazgatóságában (annak rivális vállalkozásában) az Arad—csanádi Vasút igazgatóságában, a Gyulai Villamossági Részvénytársaság elnökségében (amellyel a megyei közkórház szerződéses viszonyban állt), a Békéscsabai Műbútorgyár Részvénytársaságának (amelynek bérharcát a rendőrség verte le) és a Békés—csanádi Helyérdekű Vasút igazgatóságának. Ez utóbbiba — Berényi Ármin törvényhatósági bizottsági tag leleplező állítása szerint — Ambrus Sándor orosházi főszolgabíró segítette be, majd ezt azzal viszonozta Fábry főispán, hogy a megye alispánja Ambrus Sándor lett.20 Az 1906-os országgyűlési választások nem eredményeztek személyi változásokat, mégis érdemes a körülményekről szólni. Mint már folyóiratunk korábbi számában leírtuk, a függetlenségi párti tábor a békési választó kerületben megoszlott. A baptistáknak titulált szegényparasztsággal paktálóként vádolt Kecskeméti Ferenc, református lelkésszel szemben ellenjelöltet állítottak. Már ekkor szóba került gr. Hoyos Wenckheim Fülöp nagybirtokos, aki a fiaskót ígért lépés kockázatát nem vállalta. 1906-ban Kecskeméti, volt képviselő, ellenzéke a függetlenségi program képviseletére, előbb gróf Wenckheim Dénes dobozi birtokost kérte fel, majd — mivel Doboz ura kevés reményt fűzött a sikerhez — gr. Hoyos Wenckheim Fülöpöt állította sorompóba ez a tábor.-1 Érdekes említeni, hogy a viszonylag radikális hangú Békés-megyei Híradó „radikális"-nak nevezte a gróf választási programját, és bizonyosra vette gvőzelmét.22 (Szegény lapról van szó, jó pénzért kortesszolgálatba állt.) A békéscsabai választókerület új eseménye kettős. Áchim L. András 1906. március 18-án létrehozta a Magyarországi Független Szocialista Parasztpártot, majd röviddel ezután a párt egyesült a Magyarországi Független Szocialista Párttal (Várkonyi István pártelnök éppen az előző évi választás kapcsán 8 hónapos szabadságvesztés büntetését töltötte) és létrejött a Magyarországi Független Szo457'
