Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Tábori György: Tótkomlósi tájház

ban főztek. Az igazi főzőhely a kemence volt, melyben nagy mázatlan faze­kakban főtt puhára a szárma, a cseréptepsiben az október, november hó­napra kitömött kacsa, csak benne sült ki igazán ízletesre és puhára a pulyka és ünnepekre, névnapokra a pogácsa. A kemencéket 4—5 kenyér és egy cipó befogadására építették, de megsült még bennük 3—4 nagy lángos is. A kemencék száját színesen festett,' kakasos és virágos tévő (dugó) takarja, valamikor ugyancsak pingáló asszonyok készítették és festették, darabját fél mázsa búzáért. A berendezést még néhány cserépedény, máktörő mo­zsár és szénvonó egészíti ki. A konyha elülső részében egy barnára festett nagy tálas, tele virágos tányérokkal és csészékkel, a sarokba állított sarkos, profilált szélű vizespad, rajta cserépkantákkal, a falakon ízlésesen elhelyezett tányérok és a fedeles fa sótartó — mely a tájház eredeti tartozéka — idézi a régi tótkomlósi kony­hák hangulatát. A konyha elülső részének fehér fala, szemben a pitvar kormos és füst­szagú miliőjével megkapó, és ugyan akkor hű képe a hagyományos kony­háknak. A konyhából jobbra az első szobába lépünk be, amely szoba sarkos el­A festett kemence 29 449

Next

/
Oldalképek
Tartalom