Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - Gecsényi Lajos: Somló Dezső (1884-1923) életrajza

nak nyilvánosság elé tárására, ismertetésére. Az írás csak a címzetthez ju­tott el, a lap hasábjain nem jelent meg. A gyorsuló események árja Somló Dezsőt ekkor már teljesen magával ra­gadta. 27-én a Magántisztviselők Országos Szövetsége helyiségében Bern­hardt István, Chlepkó Ede, Knurr Pál, László Jenő, Rudas László, Szántó Béla s mások társaságában részt vesz a baloldali ellenzék képviselőinek ér­tekezletén, ahol az általános helyzetelemzés után a fegyveres felkelés kez­detét november 4-re tűzik ki. A dátum néhány nap alatt a feledés homá­lyába vész, október 31-én győz a polgári demokratikus forradalom.' 5 3 A közvetlen előkészítés óráiban minden megbeszélésen jelen van, feladato­kat vállal. így többek között szónoka az október 30-i munkásgyűlések egyi­kének (a Ganz Villany Fény utcai telepén), melyen a munkásság tiltakozott a lánchídi vérengzés ellen, s elhatározta a Munkástanács felállítását. 3 4 Idő­közben megfogalmazódik benne az a cikk, amely a Vegyipari Munkás no­vember elseiei számában köszönti a forradalmat. „A forradalom útja" c. szenvedélyes hangú írás üdvözli a békét, a régi rendszer letűnését, s az egész forradalmi fejlődés elindítóját, az orosz proletárforradalmat, melynek jegyé­ben az egész világ proletariátusa találkozik. „A mi utunk immár megjelölt. Foltozó vargák szűkös látásával megvert magyar politikusok, a felsőbb körök álljanak félre erről az útról, mert a megindult rohanásnak ők nem lehetnek gátjai, hanem csak férgei az útnak, s eltapostatnak. Régi bálványokat nekünk nem mutogathatnak. A múlt ol­tárai már csak arra jók, hogy köveikből a forradalom barrikádjait építsük meg." — Majd így folytatja: „A proletárok útja egyenes. Erre az útra rá­lépni első kötelesség. Ezért a Magyar Nemzeti Tanácsot nem tekinthetjük egyébnek, mint bátor szónak az eddig lefojtott magyar levegőben. Az első bátor szót követi a második. Éljen a magyar munkások és katonák tanácsa! Kiragadni a hatalmat és élni vele. A bátor szót nyomon követi a bátor cse­lekedet!" S mindehhez csatlakozik az egyértelmű program: „A mi progra­munk tiszta és világos. Jogot mindenkinek, aki dolgozik. Egyenlően jusson a javakból mindenkinek. A föld és a termelőeszközök magántulajdona szűn­jék meg, a föld legyen azé, aki megműveli, a termelőeszközök azoké, akik dolgoznak." 3 5 Mindez az élesdi zendüléstől indult Somló Dezső útjának végpontját, célját: a proletariátus hatalmának megteremtését fejezi ki. Ez egyben búcsúja is a vegyipariaktól, ahol két hasznos esztendőt töltött el. December elsején már Sugár Sándor a szakszervezet titkára és a lap szer­kesztője. Nézetei, elképzelései jegyében fogant november 2-i felszólalása a Buda­pesti Munkástanácsban, ahol, a Népszava szűkszavú tudósítása szerint, az agitáció szabadságáról beszélt. Nem kétséges az előzőek alapján, hogy mi­lyen agitációnak követelt szabad fórumot a jobboldali szakszervezeti és pártvezetők irányítása alatt álló Munkástanácsban. 3 6 A forradalom „hivatalos" lecsendesítése egyfelől, a munkástömegek for­radalmi harckészsége másfelől, ezek befolyásolták tevékenységét november első napjaiban. Mint ismeretes, a szocialista ellenzék, amelynek különböző csoportjai no­vember elseje után jórészt egyesültek, ezekben a hetekben a további teen­dők hogyanját, mikéntjét vizsgálgatta. A tanácskozások során a legfonto­411'

Next

/
Oldalképek
Tartalom