Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 3. szám - Gecsényi Lajos: Somló Dezső (1884-1923) életrajza
november 23-án majd az egész Népszavát kitöltő cikkben számolt be a nyilvánosságnak besúgói működéséről. 1 0 A következő esztendőben is bővelkedik élete eseményekben. Áprilisban a XIX. pártkongresszus küldötte (Budapest IV. kerületi pártszervezet) és felszólalója, májusban a fővárosi pártértekezlet egyik előadója, az új Végrehajtó Bizottság tagja. 1 6 Novembertől teljes erejét a munkás műkedvelő kultúrmozgalom megszervezésére, összefogására fordítja. Előadást tart a műkedvelők szerepéről a munkásmozgalomban, cikket ír a Népszavába a feladatokról. Gyagyovszky Emillel, a neves szocialista munkásíróval, karöltve fáradozik egy műkedvelő szövetség létrehozásán. Munkájukat siker koronázta, s 1913. augusztus 3-án megalakult a Munkásműkedvelő Társaságok Szövetsége, melynek elnökeivé Schwimmer Félixet és Somló Dezsőt választják. 1 7 A magyar munkás kultúrmozgalom egyik mérföldköve a Szövetség megalakulása. Ekkor kezdődik meg az addig szétszórtan tevékenykedő szakmai vigalmi bizottságok, színjátszó körök összefogása, a munkástehetségekkel való rendszeres foglalkozás. Egyben a Szövetség lesz a haladó magyar és külföldi színművek előadásának egyik fontos fóruma. Mind nagyobb és nagyobb energiát fektetett a mozgalomba. 1913 tavaszán megerősítik a fővárosi vb^tagságát, a Szocializmusban cikkeket ír a fővárosi munkanélküliek problémáiról, a magyar városok egészségügyi- és lakáshelyzetéről. 1 8 1914. áprilisában Nagyváradon az élesdi sortűz 10. évfordulója alkalmából mond beszédet. 1 9 Tevékenységét a háború kitörése sem torpant ja meg. Igyekszik megakadályozni a műkedvelő mozgalom szétesését, pótolni a bevonulók hagyta üres helyeket. 1915. márciusában a Szövetség ismét elnökévé választja, egy olyan választmány élére, melynek tagjai Bresztovszky Ede, Révész Mihály, Peterdi Andor, Szomolányi Imre és mások. Közülük Szomolányi Imréhez, a fiatal szocialista költőhöz benső baráti szálak is fűzték. (1918-ban egyes források szerint Szomolányi révén ő is bekapcsolódott a Friedrich-féle Néptársaság mozgalomba.) Előadásokat szerveznek a Zeneakadémián, népgyűléseken a művészet és szocializmus kapcsolatáról, népszerűsítik Ady-t s a munkásírókat. 1916. februárjában a Műkedvelő Társaságok Szövetségének helyébe létrehozzák a Munkások Irodalmi és Művészeti Országos Szövetségét (MIMOSz) melynek ugyancsak elnöke lesz. Színházi tanfolyamaikon a kor ismert színészei (Balassa Jenő, Forgács Rózsi) az előadók, irodalmi előadásaikon Petőfiről, Táncsicsról, Tolsztojról, Gorkijról, A. Francéról tartanak előadást. Rendeznek ezenkívül fényképészeti és szobrászati tanfolyamokat is. 1914—1919 között 600 színielőadáson Farkas Antal, Gyagyovszky Emil, Kassák Lajos, Gábor Andor, Szomolányi Imre és mások darabjait adták elő a műkedvelő csoportok. Mindebben Somló hatalmas szervezőmunkája, agitációja, energiája is benne rejlett. 2 0 Miközben a Munkásbiztosító már rendes hivatalnokai közé sorolta, 2 1 bekapcsolódott az alkoholizmus ellen küzdő szabadkőműves irányzatú Független Good Templar Rend munkájába. E tevékenysége során kapcsolatai alakultak ki az antialkoholista mozgalomban részt vevő orvosokkal (pl. Madzsar József) hivatalnokkal (Rajczy Rezső) s a mozgalom iránt érdeklődő munkásokkal. A világháború kezdetén e munkáskapcsolat révén tudtak 408'