Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 3. szám - Búzás István. Mikrokristályok és makromolekulák a talajban. (A talajszerkezet néhány alapvető kérdésének tanulmányozása Békés megye talajain.)
R-CH-COOH -> R ~CH Z +- C0 Z NH Z NH Z A huminsav molekulákon belül nő az amincsoportok aránya. Ezek a szerves nitrogénvegyületek anioncserélő tulajdonságúak. A talajból anionokat kötnek meg és hidroxil ionokat adnak le, amelyek fokozzák a lúgosságot, duzzasztják az agyagásványokat. Mennyiségük viszonylag kicsi, hatásuk azonban nem elhanyagolható, mert ioncserélő kapacitásuk többszázszorosa a természetes zeolitokénak. Az elmondottakat alátámasztja, hogy réti talajaink nitrogénnel általában jól ellátottak, a nitrogénműtrágyázást ennek ellenére meghálálják. Nitrogéntartalmuk jelentős része ugyanis növények számára nehezen hozzáférhető formában, szerves (kovalens) kötésben van. Felszabadítását éppen az aerob viszonyok tennék lehetővé. Az ilyen talajba dolgozott szervestrágya nitrogénjét is csak kis mértékben hasznosítják a növények. A felsorolt, egymást elősegítő, egymást gyorsító folyamatok a réti talajok szerkezetének olyan mértékű romlásához vezethetnek, amely már igényli az emberi beavatkozást. Talajkondicionálószerrel való javításuknál polianion típusú szert kell alkalmazni. A poliakrilsavval nemcsak egyszerűen pótolni kívánjuk a poliuronsavafcat, hanem az elért szerkezetjavítással, amennyire a földrajzi és éghajlati körülmények lehetővé teszik, elősegítjük ezek képződését is. A gyengén humuszos csernozjom homoktalajok jó levegőzöttsége a poliuronsavak képződését segíti elő. A poliuronsavak nem kötődnek a homokszemcsékhez eléggé, és az adott körülmények között könnyen tovább oxidálódnak, elbomlanak. Talajkondicionálószerrel való javításukra erősen flokkuláló tulajdonságú poliakrilsavamid típusú szert kell alkalmazni (FLOCONIT). Ez az anyag azáltal, hogy a homokszemcséket összekapcsolja, csökkenti a szél okozta eróziót és növeli a talaj vízkapacitását is. A FLOCONIT-ba a savamid csoportok mellett tetszésszerinti arányban beépíthetünk karboxilcsoportokat is. Ez lehetőséget ad arra, hogy talajjavításra az egyes talaj féleségeknek éppen megfelelő összetételű FLOCONIT-ot használjuk. Eddig nem foglalkoztunk a talajban levő szervetlen sók ionjainak a talajszerkezetre gyakorolt hatásával. A szervesanyagok jelentős szerepének ismeretében akkor járunk el helyesen, ha a szervetlen ionok által előidézett szerkezeti változásokat a polielektrolitekkel való kölcsönhatásuk függvényében vizsgáljuk. A szervetlen ionok a koaguláló és peptizáló tulajdonságukon keresztül hatnak a talajszerkezetre. Mint már említettük koaguláción értjük a talaj kolloid szerkezetű részecskéinek összetapadását, a kolloid oldatból való kicsapódását. A peptizáció ennek ellenkezője, a részecskék felaprózódása, kolloid oldatba való vitele. 389'
