Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - Búzás István. Mikrokristályok és makromolekulák a talajban. (A talajszerkezet néhány alapvető kérdésének tanulmányozása Békés megye talajain.)

A felírt reakció egyensúlyának teljes beállásához hónapokra van szükség, de a kialakult kapcsolat nagyon erős. Nehéz az agyagrészecskéket ismét szét­oszlatni (rediszpergálni), mert az agyagásványt és a polimert a szerves vegyü­letekre jellemző kovalens kötés tartja össze. Ezt a kötést a víz nem tudja meg­támadni. Agyagtalaj okban a talajrészecskék alakjuknál és nagyságuknál fogva eieve hajlamosak az összekapcsolódásra. Ez alapjában véve jó, de a kristálylemezkék illeszkedése olyan szoros, hogy a morzsákon belül a talaj levegőzetlen. Ki­száradásuk nagy szilárdságú, tömör rögök képződését, túlnedvesedésük pedig a morzsák szétfolyását eredményezi. Ezeket a káros tulajdonságokat nagy­mértékben csökkentik a poliakrilsav molekulák. Ismerve a poliakrilátok nagy szerkezetjavító hatását, megpróbálták homok­talajoknál is alkalmazni őket. Lényegesen eltérő eredményt kapunk. A ho­mokszemcsék az agyagkristályoknál sokkal nagyobbak és más alakúak, emiatt kisebb mértékben hajlamosak az összetapadásra. A homoktalajok viselke­dése sok szempontból éppen ellentétes az agyagtalajokéval. A nedvességet gyorsan felveszik, de gyorsan kiszáradnak. Általában túlságosan is levegő­zöttek. Nedvesség hatására összeállnak, teljesen száraz állapotban szétfolynak. Homoktalajokon a polianion típusú talajkondicionálószerek csaknem telje­sen hatástalanoknak bizonyultak, pedig megpróbálták őket a homoktalajok víz és szél okozta eróziójának csökkentésére alkalmazni. A poliakrilsavval kezelt homoktalajokon nem képződtek morzsák, ezért a talajt először meg­nedvesítették, fogassal homokcsomókat hoztak létre és ezeket kezelték SOLACROL-lal. Az így kapott rögök már kiszáradva sem estek széjjel, de a taposást nem bírták. A szárazon összetört rögök ismételt nedvesítéskor nem képződték újra. A polianionok homokon való hatástalanságát könnyen megérthetjük. A homoktalajok túlnyomó részét kitevő kvarcszemcsék vizes közegben ne­gatív töltésűek. Kristályszerkezetükből adódóan rajtuk anioncserére nincs lehetőség, így nem tud létrejönni szilárd kapcsolat a szervetlen és szerves anyag között: A polianion típusú talajkondícionálószerek tehát önmagukban nem alkal­masak homokjavításra. Agyaggal — főleg montmorillonittal —, keverve néha használják. Elég sok agyag bevitele esetén a talaj a taposást is jól bírja. Megfelelő hatás eléréséhez azonban igen nagy mennyiségű anyagot kell a talajba dolgozni, ezért az eljárást inkább csak a homokfelület erózió elleni védelmére használják. Jobb megoldás lenne olyan műgyanta alkalmazása, amelyik képes a homok­szemcsék összekapcsolására. Ismeretesek ilyen anyagok. Funkciós csoportjuk vizes oldatban pozitív töltésű tehát ezek polikationok, mint pl. a DMAEM: 382'

Next

/
Oldalképek
Tartalom