Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 3. szám - Búzás István. Mikrokristályok és makromolekulák a talajban. (A talajszerkezet néhány alapvető kérdésének tanulmányozása Békés megye talajain.)
BÚZÁS ISTVÁN: MIKROKRISTÁLYOK ÉS MAKROMOLEKULÁK A TALAJBAN (A talajszerkezet néhány alapvető kérdésének tanulmányozása Békés megye talajain) A talaj szerkezetén, a szilárd fázist alkotó egyedi részecskék térbeli elrendeződését értjük, a természetes talaj tömegében. Ez talajaink termékenységének egyik fontos tényezője, mert döntően befolyásolja a növények víz- és levegőellátottságát, valamint a tápanyagok feltáródását megszabó kémiai és biológiai folyamatokat. Vizsgálatával nagyon sokan foglalkoztak, és a különböző talajok szerkezetének magyarázatát megkísérelték számításokkal is igazolni. Ezen számítások legtöbbje azonban a szükséges egyszerűsítések miatt figyelmen kívül hagyta a talajok szervesanyagtartalmát és egy szabályos gömböcskékből álló ún. ideális talajra vonatkozott. A talajszerkezetet meghatározó tényező ez esetben a talajrészecskék mérete, illetve ami ezzel összefügg, a talajban levő mikrokristályos anyagfrakciók mennyisége volt. Különösen az utóbbi tíz év vizsgálatai mutattak rá, hogy számos olyan jelenség van, amelynek magyarázata a korábbi módszerekkel nem kielégítő. A talaj szervesanyagának, a humusznak egyre részletesebb ismeretében sikerült egzakt módszerekkel is bizonyítani, hogy a humuszalkotáknak milyen nagy szerepe van a talaj fizikai tulajdonságainak — morzsalékosság, levegőzöttség, vízáteresztő- és víztartóképesség, tömődöttség stb. — kialakításában. Ilyen vizsgálatok különösen érdekesek megyénkben, mert talajaink túlnyomórészt agyagosak és aránylag nagy humusztartalmúak. Másrészt aktuálissá teszi a Tisza II. vízlépcsővel meginduló nagyarányú öntözés is, hiszen a talajszerkezet és a talajok vízháztartása két szorosan összefüggő fogalom. Szarvason, az Öntözési Kutató Intézet Agrokémiai Osztályán ötödik éve folytatunk a talajszerkezettel összefüggő vizsgálatokat. A megyében található jellegzetes talajtípusokból begyűjtött mintákat részletes laboratóriumi elemzésnek vetettük alá. A mérési eredmények segítséget nyújtanak annak megítéléséhez, hogy az öntözővíz és talaj kölcsönhatása következményeként milyen talaj szerkezeti változások várhatók. Kísérleteinkben elsősorban az említett talajok humuszanyagainak szerepére kerestünk választ. Modellkísérleteket végeztünk, melyekben az ismeretlen összetételű humuszvegyületek helyett ismert, szintetikus anyagokat használtunk. 379'
