Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - Nagy György: Az öntöző gazdálkodás helyzete és jövője Békés megyében

zésekkel szemben. Hátrányként kell azonban megállapítani az aránylag magasabb beruházási költséget, amely részben a gép árában, és részben a hidránstól megkívánt magasabb igényekből származik. JELMAGVADÁZAT— földalatti nyomócső hidránsokkal csati tömlő az ont.gép es hidr. közt G. összefoglaló A Tisza II.—Kiskörei vízlépcső 1973. évi üzembehelyezésével és a Nagykunsági főcsatorna megépítésével Békés megye öntözőgazdálkodásának történetében is új fejezet kezdődik. Az NK XIV. öntözőfürtben 1975-ig 14 000 ha, majd teljes kifejlődésében 40 000 ha világviszonylatban is a legkorszerűbb öntözés valósul meg. Az öntözés-fejlesztés azonban nem korlátozódik a megye nyugati részére. A békési, majd a körösladányi duzzasztóművel, továbbá a vízhasznosítási tározók megépítésével és a Maros hordalékkúp adta lehetőség felhasználásával, a meglevő öntözőfürtök és szórvány öntözésekkel együtt Békés megye mezőgazdaságilag hasznosítható területének mintegy 30%-a, 120 000 ha öntözhetővé válik. Vízhasznosítási tározók: Hármas—Kettős-K. meder 1. Békési duzzasztó feletti t. Szanazugi tározó Biharugrai tározó Körösladányi duzz. feletti hullámtéri tározók 375' 18 mill, m

3 5 mill, m

3 20 mill, m

3 20 mill, m

3 52 mill, m

3 115 mill, m

3