Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 2. szám - SZEMLE
CSORBA CSABA: A ROMÁNIAI MAGYAR NYELVŰ KÖNYVKIADÁS 1970-BEN (Vázlatos áttekintés) Románia közel két millióra becsülhető /magyarságának művelődési életében 1969 végén jelentős esemény következett be: megalakult a nemzetiségek kiadója, a Kriterion Könyvkiadó. Feladata a magyar, német, szerb-horvát, ukrán, zsidó irodalmi alkotások megjelentetése, valamint a román- és a világirodalom fordításokban való kiadása a nemzetiségek nyelvén. A Kriterion 1970^ben 93 magyar nyelvű munkát jelentetett meg. Ezen kívül a román kiadók (Politikai Könyvkiadó, Albatros Könyvkiadó, Ion Creangá Könyvkiadó, Eminescu Könyvkiadó, Enciklopédia Könyvkiadó, Dacia Könyvkiadó, Meridiane Könyvkiadó) magyar osztályai gondozásában is napvilágot láttak magyar nyelvű kiadványok (öszszesen 79). Az összes kiadványnak körülbelül egyharmada került Magyarországon könyvárusi forgalomba a közös könyvkiadási megállapodás keretében (többnyire igen kis példányszámban). Mielőtt a megjelent fontosabb aJkotások rövid bemutatására és értékelésére rátérnénk, szükségesnek látszik megindokolni, hogy mi teszi szükségessé az áttekintést, — és miért éppen a Békési Élet hasábjain: 1. Eddig még egy-egy év romániai magyiar nyelvű irodalmáról nem jelent meg áttekintés, a szétszórt ismeretetéseket (a legtöbb műről egyáltalán nem is jelent meg ilyen nálunk) még szakembernek is nehéz összeszedni, áttekinteni. 2. Békés megye Romániával határos területeink egyike, ami már önmagában is indokolttá, sőt szükségessé (!) teszi a szomszédos ország és annak magyarsága életének figyelemmel kísérését. 3. A figyelem felhívására is szükség van, mert mind a romániai magyar nyelvű folyóiratok és újságok, mind a könyvek Békés megyébe kis számmal jutnak csak el. (Pl. a békéscsabai és a gyulai könyvtárban a romániai sajtó mindössze 4—5 lappal van képviselve, holott az iilyen jellegű kiadványok száma megközelíti a félszázat!). 1970-ben a legátfogóbb és legátgondoltabb kiadványpolitikát a Kriterion Kiadó valósította meg. A megjelent magyar nyelvű művek egyharmada széppróza. A két legnagyobb sikerű mű Sütő András marosvásárhelyi író nevéhez fűződik (Anyám könnyű álmot ígér. Naplójegyzetek; Rigó és apostol, Űti tűnődések). A szülők, az erdélyi magyar falu negyedszázados kálváriája, ill. a nagyvilág közömbösségében a fojtogató hazai gondok — ez a két alkotás témája sommásan összegezve. Az előbbiek mellett kissé háttérbe szorult az ünneplésben Bálint Tibor regénye (Zokogó majom. Egy élhetetlen család kálváriája): kolozsvári külvárosi munkáscsalád sorsának ábrázolása a század elejétől az 1950-es évek elejéig. A kissé talán túlzottnak ható naturalizmus, ill. a bonyolult szerkesztési mód a kötet értékét nem kisebbíti. A széles freskó hitelesebb minden eddigi lumpenábrázolásnál. A mű körül éles viták zajlottak, akár Fodor Sándor: Büdösgödör c. alkotása körül, mely egy erdélyi mofetta zárt világát mutatja be, testi és lelki betegek közösségének szorongásait, kisszerű titokzatosságát, miszticizmusát. 23* 355