Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - SZEMLE

CSORBA CSABA: A ROMÁNIAI MAGYAR NYELVŰ KÖNYVKIADÁS 1970-BEN (Vázlatos áttekintés) Románia közel két millióra becsül­hető /magyarságának művelődési életé­ben 1969 végén jelentős esemény kö­vetkezett be: megalakult a nemzetisé­gek kiadója, a Kriterion Könyvkiadó. Feladata a magyar, német, szerb-hor­vát, ukrán, zsidó irodalmi alkotások megjelentetése, valamint a román- és a világirodalom fordításokban való ki­adása a nemzetiségek nyelvén. A Kriterion 1970^ben 93 magyar nyel­vű munkát jelentetett meg. Ezen kívül a román kiadók (Politikai Könyvkiadó, Albatros Könyvkiadó, Ion Creangá Könyvkiadó, Eminescu Könyvkiadó, En­ciklopédia Könyvkiadó, Dacia Könyv­kiadó, Meridiane Könyvkiadó) magyar osztályai gondozásában is napvilágot láttak magyar nyelvű kiadványok (ösz­szesen 79). Az összes kiadványnak kö­rülbelül egyharmada került Magyaror­szágon könyvárusi forgalomba a közös könyvkiadási megállapodás keretében (többnyire igen kis példányszámban). Mielőtt a megjelent fontosabb aJko­tások rövid bemutatására és értékelé­sére rátérnénk, szükségesnek látszik megindokolni, hogy mi teszi szükséges­sé az áttekintést, — és miért éppen a Békési Élet hasábjain: 1. Eddig még egy-egy év romániai magyiar nyelvű irodalmáról nem jelent meg áttekintés, a szétszórt ismereteté­seket (a legtöbb műről egyáltalán nem is jelent meg ilyen nálunk) még szak­embernek is nehéz összeszedni, átte­kinteni. 2. Békés megye Romániával határos területeink egyike, ami már önmagá­ban is indokolttá, sőt szükségessé (!) teszi a szomszédos ország és annak ma­gyarsága életének figyelemmel kíséré­sét. 3. A figyelem felhívására is szükség van, mert mind a romániai magyar nyelvű folyóiratok és újságok, mind a könyvek Békés megyébe kis számmal jutnak csak el. (Pl. a békéscsabai és a gyulai könyvtárban a romániai sajtó mindössze 4—5 lappal van képviselve, holott az iilyen jellegű kiadványok szá­ma megközelíti a félszázat!). 1970-ben a legátfogóbb és legátgon­doltabb kiadványpolitikát a Kriterion Kiadó valósította meg. A megjelent ma­gyar nyelvű művek egyharmada szép­próza. A két legnagyobb sikerű mű Sü­tő András marosvásárhelyi író nevéhez fűződik (Anyám könnyű álmot ígér. Naplójegyzetek; Rigó és apostol, Űti tűnődések). A szülők, az erdélyi ma­gyar falu negyedszázados kálváriája, ill. a nagyvilág közömbösségében a fojto­gató hazai gondok — ez a két alkotás témája sommásan összegezve. Az előbbiek mellett kissé háttérbe szorult az ünneplésben Bálint Tibor regénye (Zokogó majom. Egy élhetet­len család kálváriája): kolozsvári kül­városi munkáscsalád sorsának ábrázo­lása a század elejétől az 1950-es évek elejéig. A kissé talán túlzottnak ható naturalizmus, ill. a bonyolult szerkesz­tési mód a kötet értékét nem kisebbíti. A széles freskó hitelesebb minden ed­digi lumpenábrázolásnál. A mű körül éles viták zajlottak, akár Fodor Sándor: Büdösgödör c. al­kotása körül, mely egy erdélyi mofetta zárt világát mutatja be, testi és lelki betegek közösségének szorongásait, kis­szerű titokzatosságát, miszticizmusát. 23* 355

Next

/
Oldalképek
Tartalom