Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: Az 1905-6. évi "nemzeti ellenállás" Békés megyei történetéhez
„nemzeti ellenállás" lehetőségeit. Véleménye lényegében ez volt: 1., Ha az országgyűlés nem kényszeríthette engedményre a királyt, a passzív rezisztenciába bekapcsolt tisztviselői kar miként törhetné meg erejét? 2., A két ínséges esztendő után a nép új terheket nem vállal; 3., Ha a király fegyverhez nyúl az adó és a katonaállítás érdekében, vállalhatja-e az ellenállás vezérkara a forradalmat? — Nem! Hát akkor mit akar? Október végén vette kezdetét a találgatás a később afférhoz vezetett főispánügyben. A szék üres lévén, a Békésmegyei Közlöny dr. Zsilinszky Endrét, Szalay József békéscsabai birtokos hasonló nevű fiát, a hódmezővásárhelyi rendőrkapitányt, Fábry Sándor alispánt, Beliczey Géza békéscsabai földbirtokost, Ambrus Sándor orosházi főszolgabírót és dr. Krecsmárik János volt szarva JÍ országgyűlési képviselőt, minisztériumi tisztviselőt tartotta számbajöhető személynek. ) J 1905 novemberében és decemberében három közéleti esemény hívja fel magára a figyelmet témánkkal összefüggésben. 1905. november 9-én számolt be a Békésmegyei Közlöny arról, hogy gróf Apponyi Albert meglátogatta a Békéscsaba melletti háromezer holdas gerendási birtokát, amelyen 157 cselédet foglalkoztatott. 11 A titkos választójogot ellenző grófot a békéscsabai állomáson várták és üdvözölték: Szalay József (gróf Apponyi birtokos szomszédja), Áchim L. András, Fábry Károly, K. Schriffert József és Veres József képviselő. Ezt a társadalmilag igen heterogén csoportot a „nemzeti ellenállá?" hozta össze. November közepén a szociáldemokrata párt gvulai szervezete rendezett népgyűlést. Az 500 fős hallgatóság előtt Bánfi Lajos, Dundler Károly és Grünfeld Jakab támadták élesen az ellenzéki koalíciót, mert nem teljesítették azokat az ígéreteket, amelyeket a választási hadjárat időszakában tettek. Kijelentették: az oroszországi forradalom mintájára forradalmi úton fogják kiharcolni az általán titkos választójogot. A jelenlevő rendőrkapitány többször beavatkozott, majd utasította a népgyűlés rendezőit a gyűlés feloszlatására. 1 2 Ugyancsak Gyulán, egy hónappal később (december 10-én) az újjászervezett szociáldemokrata párt rendezett népgyűlést, ezen Fehér István földmunkás beszélt, és felszólalt K. Schriffert József gyulai függetlenségi párti képviselő, ők mindketten az általános titkos választójog megszerzéséért folytatott küzdelem fontosságát hangsúlyozták. 1 3 Az év végének legfontosabb megyei közéleti eseménye kétségtelen a főispáni beiktatás ügye. A parlamenten kívüli kormány főispánját november 25-én nevezte ki a király a kormány előterjesztésére, dr. Krecsmárik János volt szarvasi főszolgabírót, minisztériumi hivatalnokot 1 1 küldte a kormány főispánul. A megyei adminisztráció vezetőit fölöttébb érzékenyen érintette dr. Krecsmárik karrierje, nyilván szívesebben elviselték volna, ha nem korábbi beosztottjuk tér vissza. A megyén alig mulasztották el neve mellé tenni a titulust: „volt járási tisztviselő", „megyefőnök". 1 5 A lapok egyike-másika így hozta szóba: „ütöttkopott, letört alak", „kétes egzisztencia". Ezt a tiszteletlenséget — bizonyára a 'ki tudja, mire fordul' meggondolásból — helytelenítette a megyei adminisztráció félhivatalosának számító Békés 1905. december 10-i száma. A szociáldemokrata párt követeléseinek rokonszenvvel hangot adó Békésmegyei Híradó viszont nyíltan elítélte a Krecsmárik-ellenes hecckampányt. A megyei Alkotmányvédő Bizottság gróf Wenckheim Dénes dobozi földbirtokos elgondolásait tette magáévá december 4-én a főispán ügyében. Doboz község hatezer holdas ura 19 éves korában kezdett rátérni a magyar szóra, a Békésmegyei Híradó 1906. július 18. és 23-i száma írt a „nemzeti ellenállás" megyei vezéregyéniségéről, többek között mondván: „Ne engedjük elvitatni azt a botrányos igazat, hogy egy magyar főúr annyira se érdemesíti nemzete nyelvét, hogy megtanulja." Sajátos módon nem vett részt személyesen gróf Wenckheim a megyei Alkotmányvédő Bizottság december 4-i ülésén. 1 6 Levélben körvonalazta javaslatát; ebből született az a bizottsági határozat-ajánlás, amelyet Haviár Dániel december 14-én terjesztett a törvényhatósági bizottság elé. A javaslat gondolatai így foghatók egységbe: 1., Mondja ki a törvényhatósági bizottság, hogy dr. Krecsmárik Jánosnak, a nemzet bizalmát nem bíró kormány kierőszakolt főispáni kinevezését törvénytelennek tartja, s így arról nem vesz tudomást, eskütételén nem vesz részt, a vármegye tulajdonát képező főispi.ni lakást és hivatalt nem bocsátja rendelkezésre, e helyiségek kulcsainak átadását megtiltja; 329
