Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Fenyvesi András: A haladó hagyományok ápolásával kapcsolatos közművelődési feladataink

A tessediki életmű képzőművészeti méltatásának ténye a 150. évforduló jelentőségét igen nagy mértékben megnövelte. Az évforduló jelentőségének további növekedését eredményezte a rajzmű album formájában történt megjelenése. A Szarvas Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága és Békés Megye Tanácsa V. B. Művelődésügyi Osztálya gondozásában megjelent, 4 hónapi (!) megfeszített munkával előállított kiadvány a klisé-készítő és a sokszorosítást végző nyomdák példamutató aktivitását is bizonyítja. A jeles agrártudósra és pedagógusra való emlékezés motiválta a Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola valamint a Magyar ePdagógiai Társaság Békés megyei Tagozata által gondozott Tessedik Sámuel írásaiból című forráskiadványnak az évfordulóra történt megjelentését. A Bibliotheca Bekesiensis 5. köteteként kiadott mű a hagyományápoláshoz igen értékes segítséget nyújt, hiszen Tessedik két kiváló főművének legfontosabb részleteit tárja az olvasó elé. A bevezetőt dr. Tóth Lajos írta; ő volt a kiadvány sajtó alá rendezője is. A Magyar Televízió Magból kél az élet című dokumentumfilmjében Tessedik elévülhetetlen érdemeit méltatta. Felemelő élményt jelentett számunkra, hogy a december 27-én a Vajda Péter Művelődési Központban megrendezett jubileumi emlékünnepség keretében megtartott ősbemutató egybeesett a film televízióban történt bemutatásával. Az országos méretűvé növekedett emlékünnepség méltó volt ahhoz a személyiséghez, aki az ország első Gyakorlati Gazdasági és Ipariskoláját létrehozta, a talajjavításban a digózást elsőként alkalmazta, az akácfát, a lucernát és más növényeket az Alföldön meghonosította. (A Vajda Péter Művelődési Központban megjelent hallgatók számával azonban a fenti tény ellenére sem lehettünk megelégedve.) Mladonyiczky Béla békéscsabai szobrászművész 1969-ben közölte, hogy a Tessedik-hagyomány ápolásához szeretne segítséget nyújtani. A felajánlást tett követte: a Tudományos és Művészeti Hetek megnyitó ünnepségére kitűnő Tessedik-domborművet alkotott. Ugyancsak az ő kiváló művészi munkásságát dicséri a Tessedikemlékplakett és -emlékjelvény. Az évfordulót még emlékezetesebbé tette az a tény, hogy december 11-én ünnepélyes keretek között vette kezdetét a várost körülvevő Tessedik-emlékerdő telepítése. A különböző fák és növények meghonosítójának örökbecsű munkásságára való emlékeztetés igénye adott indítékot arra, hogy a városi tanács azt a parkot, ahol a Tessedik által ültetett akácfa áll, a 150. évforduló alkalmából Tessedik-emlékparkká nyilvánítsa. A Tudományos és Művészeti Heteket elsősorban a Tessedik-hagyomány ápolása céljából rendeztük meg. A különböző meghívók tanúsága szerint több olyan program megvalósítására is sor került, melyek csak közvetve szolgálták a fő célkitűzést. Az évforduló nyújtotta alkalmat használtuk fel arra, hogy a modern hagyományápolás módszerét kikísérletezzük. Ehhez a kísérletezéshez éppen a tessediki életmű adta meg a szükséges bátorítást. A programban A paraszti élet címmel Képzőművészeti Kiállítás és Országos Fényképkiállítás megrendezése szerepelt. Az október 18-án megnyitott Képzőművészeti Kiállításon 14 Békés megyei festőművész és 1 békéscsabai szobrászművész kiváló alkotásaiban gyönyörködhettünk. A november 7-én megnyitott Országos Fényképkiállításon 53 fotóművész kitűnő alkotásai arattak igen nagy sikert. A program időközben történt örvendetes bővítése folytán a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara Mezőgazdaság a képzőművészetben címmel magas színvonalú kiállítást rendezett. A rendkívül értékes festmények, szobrok és más alkotások tárlatának látogatói felejthetetlen művészi élményekben részesültek. A kiállítás november 22-től december 5-ig volt nyitva. E kiállítások programba iktatását, illetve megrendezését Tessediknek a parasztság felemelkedéséért való tevékenysége motiválta. Az ő példáját követve nekünk is mindent el kell követnünk, hogy a parasztság egyre szebb és tartalmasabb életet éljen, s az életszínvonala állandóan emelkedjék. A nevezett kiállítások megrendezésével lényegében a Tessedik-hagyományt ápoltuk, hiszen a paraszti munka meg286