Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Fenyvesi András: A haladó hagyományok ápolásával kapcsolatos közművelődési feladataink

FENYVESI ANDRÁS A HALADÓ HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAINK — Szarvasi tapasztalatok elemzése alapján — Mielőtt a címben megjelölt feladatokat vázolnám, megítélésem szerint feltétlenül szükséges tisztáznunk, hogy a korszerű műveltség milyen ismeretekből tevődik össze. Csak az erre vonatkozó vizsgálat eredményének ismeretében jelölhetjük ki pontosan a kulturális örökség részére a korszerű műveltségben biztosítandó helyet. Ezt követően már meggyőzően tudjuk bizonyítani a haladó hagyományok ápolásának szükségességét. A fentiekre hivatkozva, vizsgáljuk meg a korszerű műveltség tartalmát. „A haladás által teremtett új értékek és a korábban szerzett tudás öntevékeny egységbefoglalásának képessége jellemzi ma a művelt emberfőt. Nemcsak az általános vagy a középiskola elvégzésének pillanatában, hanem életünk végéig szükségünk van arra, hogy biztos ítéletre képessé tevő egységes, mindenkor korszerű világképünk legyen. Ez pedig azt jelenti, hogy a műveltség az emberi fejekben szakadatlan formálódik, egy életen át sokszor megújul." (Országos Népművelési Konferencia 1970. Előkészítő tanulmányok 2. kötete 86. oldal.) Az idézetben foglaltak reális voltát már a középkorúak is számtalan ténnyel bizonyíthatják. A mindenkor korszerű világkép kialakítása csak akkor lehetséges, ha a dinamikus műveltségeszményt valljuk magunkénak. E műveltségeszmény elfogadtatása érdekében nemcsak a közművelődési intézmények dolgozóinak, hanem a munkahelyi vezetőknek is minden lehetőt el kell követniük. A személyes példamutatás jelentőségét talán felesleges is hangsúlyoznom. A művelődéspolitikai célkitűzések sikeres megvalósítása céljából mind a vezetőknek, mind a beosztottaknak aktívan kell kivenniük részüket a kulturális munkából. Az egyre nagyobb eredmények elérése érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a haladó hagyományokra építve folyamatosan növeljük az általános és szakmai műveltségünket. A műveltség növelése során mindig a legkorszerűbb istmereteket kell elsajátítanunk. E követelmény figyelembe vételével a meglevő tudásunkat rendszeresen értékelnünk kell. Az időközben elavult ismeretek helyét a legújabb és a foglalkozás szemszögéből nézve legfontosabb tudásanyagnak kell elfoglalnia. A szelektálás és az új ismeretek kiválasztása igen bonyolult feladat. A döntést minden alkalommal felelősségteljes mérlegelésnek kell megelőznie. (A mérlegelés szempontjainak részletes ismertetésére e cikk keretében nincs lehetőség.) Általános követelményként leszögezhetjük: Mindenkor azokat az ismereteket kell megőriznünk, illetve megszereznünk, melyekre a tudásanyag egymásra építése során feltétlenül szükség van. (Tulajdonképpen az egyik didaktikai alapelv, az oktatás rendszerességének elve iskolán kívül történő alkalmazásáról van szó. Ezen elv alkalmazásának módozatait minden felnőttel meg kell ismertetni. E feladat megoldását közművelődési intézményeinknek vállalniuk kell!) 83