Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 2. szám - Szíj Rezső: A Kner-család útja Gyomáig és a nyomda első esztendei (II. rész)
kor a háromszázat. — Két ilyen hatalmas vállalattal indult versenybe Kner Izidor a reá jellemző bátorsággal és következetességgel. Megint csak minőségi alapon vette föl a versenyt, amikor pedig mindenki a minőség csökkentésével törekedett versenyképességének a biztosítására. Kner Izidor rendszeresen figyelte a kormányzat törekvéseit a közigazgatás megreformálására. Ezt Tisza Kálmán utóda, gróf Szapáry Gyula hajtotta végre, hogy aztán tökéletesítésének szükségessége le se kerüljön a napirendről. Ezt tükrözik a Kner-nyomda közigazgatási kiadványai is. 1898-ban jelenik meg a Kner-nyomda Közigazgatási Nyomtavány Mintatár-a 410 oldalas kötetben, de még ugyanebben az évben ki kellett adnia ennek pótkötetét és 1900-ban még egy további pótkötetet. 1905-ben pedig a teljes Mintatár második, javított és bővített kiadására került sor, az előző kétszeres terjedelmében. A munka olyan méretet öltött, hogy a gyomai nyomda nem is bírta egyedül, öt-hat nyomda is neki dolgozott, sőt egy városi nyomda a munkában való részesedés fejében szívesen le is költözött volna Gyomára. 1901-ben a belügyminisztérium revízió alá vette a közigazgatási nyomtatványokat, s ebbe a munkálatba Kner Izidort is bevonta. A már ismertetett mintatárakban természetesen keresztül vezették a közben előállott változásokat. Sőt Kner Izidor üzleti előzékenységében annyira körültekintő, hogy előre figyelmezteti a vele kapcsolatban álló hatóságokat a készülő reformra, így azokat sok felesleges kiadástól kímélte meg, ami cége megbecsüléséhez és anyagi virágzásához jelentősen hozzájárult/' 1 Kner Izidor 1900-ban megindította a Községi Ügykezelés című folyóiratát, melyet minden község ingyen kapott. Több számát maga írta, saját és költött nevek alatt. Idővel a közigazgatás fejlődése során a Mintatár második, 1905-ös kiadása is kezdett megavulni. Különben sem volt már kapható, noha egyre többen keresték, mert hiszen tanulmányozása szakértői vélemény szerint fölért egy közigazgatási tanfolyam elvégzésével. 4 2 Éppen ezért szükségessé vált új kiadása, s 1911-ben megrostálva és mégjobb elrendezésben meg is jelent. Ezt a munkát már Kner Imre végezte, aki apja mellett alaposan tisztába jött a kérdés valamennyi ága-bogával. Hatszázhuszonnégy oldalon jelent meg a mű, de két év alatt, 1913-ban már hatvannégy oldalas pótkötettel kellett kiegészíteni. Ezen a ponton fölmerül a kérdés, hogyan tudott a Kner-nyomda két évtized alatt ily hatalmas üzletágat kifejleszteni, amely tevékenységével az egész régi Magyarország területét behálózta? Milyen eszközökkel érte el ezt az eredményt s milyen „propagandával" sikerült a közigazgatás embereinek a bizalmába férkőznie? Erre a választ részben Kner Izidor sokrétű egyénisége szolgáltatja. Ügyesen tudta kihasználni a tőkés gazdasági rend hazai lehetőségeit. A gazdasági és társadalmi viszonyok ugyan azonosak minden kortársa számára, mégis egyedül ő tudja éles szemmel meglátni, mi mindent kamatoztathat a maga — egyre fejlődő — vállalata számára. A gazdasági lehetőségek mellé tehát szükség volt Kner Izidor egyéni képességeire is. Ezekkel egyrészt mindig gyorsan alkalmazkodott a közigazgatás új igényeihez s szinte a jegyzők, szolgabírák helyett gondolkodva dolgozott azok keze alá. A már említett Községi Ügykezelés című lapja ugyan rövid ideig élt, 1900—1901-ben jelent meg, azonban ez az idő is elégségesnek bizonyult 268