Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 2. szám - Sáfrán Györgyi: Arany János Geszten
,.Kért tőlem két hasáb fát. Adtam neki. Kocsival ment Szalontára, kocsija vasalása 12 krajcárba került. Lovat cseréltem, mert lesántult' 2 0 stb." Hogy a Tisza-család birtokában voltak Arany-kéziratok is, arra Baros Gyula: „Arany János és Tisza Domokos" címen írt cikkében is utal: 2 1 ,,Űgy Aranynak, mint Tisza Domokosnak számos kiadatlan és felhasználatlan kézirata van a jogutódok birtokában, a kik azonban ez idő szerint nem hajlandók a jelzett iratokat a nyilvánosság elé bocsátani." — Nem tudni, hogy az említett iratok mind elpusztultak-e vagy lappang-e belőlük valahol valami? K. Nagy Lajos gyűjtésében érdemes figyelni a mozaik-szemekre is, amelyek a költő emberi arcát árnyalják, magatartását örökítik meg. A következőkben Geszttel kapcsolatos emlékezéseket közlünk Aranyról: „A geszti Bíró Ferenc így mondta el emlékezéseit, apjától örökölve a hagyományt." „Apám a Tiszáknál volt olyan futkosó fiú. Fát hordott be a költőnek. Kútra ment neki vízért. A háza (a kerti lak) előtt a parkban volt egy kivágott fa. Annak száraz tőkéjére ült pihenő óráiban. A költő sok földet kimért a határban. Majd kiment Domokos kis gróffal vadászni. Egy angol urat egy vaddisznó megkergetett, alig tudták megmenteni. Ö és a kis gróf egy fára menekültek fel, a Szépapó erdőben. Itt van még ma is az a tölgyfa, amelyik alatt Arany több versét megírta." (K. Nagy Lajos id. m. 6. 1.) „Amikor Arany Gesztre ment nevelőnek, privát, kedvelt munkája volt a földmérés. Zsadányban is így szólították: indzsellér. Én még beszéltem 1936-ban a 96 esztendős Balogh Istvánnéval, aki 9 éves volt, amikor apjával járt Aranynál, hogy megkérje a vitatott örökség felmérésére. Zsadány határában levő Rókahát dűlőt Arany mérte fel. A két Szilágyi testvér között is Arany tett igazságot, mikor a 7 köblösön nem tudtak megosztozni, mivelhogy az egyik oldalon sokkal jobb minőségű volt a szántó, mint a másikon. Arany minőség szerint is tudott osztani. Az egyiknek felmért 43 holdat és 800 ölet, a másiknak, akinek a jobbik rész jutott, maradt a többi terület. A felek megnyugodtak." (K. Nagy Lajos id. m. 5. 1.) Szabó István volt geszti esperes nyilván szóhagyományból ismerhette Arany kedves ételeit, amelyekről 1938-ban így tájékoztatta a gyűjtő K. Nagy Lajost: „Reggelire szerette a bivalytejet, amibe a kenyeret beleaprította. Legjobban a pirítóst kedvelte hozzá. A zsírosat nem szerette. Paprikáscsirke galuskával és a túróscsusza tejfellel nyakon öntve, rászórva apró tepertővel, volt a kedvelt eledele. A palacsinta, a rékasi lekváros kifli, túróslepény, rétes (káposztás), tészták a kedves ételei voltak. Szőlőt, darualmát, nyakaskörtét, cseresznyét, fehérepret, földiepret, cukros málnát nagyon szerette. A bort csak ritkán itta. Általában a fehér borokat kedvelte. Rizling, muskotály, hárslevelű. Reggelente tornászott a geszti kis házban. Korán feküdt, korán kelt." (K. Nagy Lajos id. m. 5—6 1.) „Nagy Gábor János hírneves kurázsis, betyárokkal cimboráló, 1938-ban így mondta el Aranynak Dobos Gábor betyárral való találkozását: „Arany János Gesztről, mikor a Tisza gróféknál tartózkodott, sokszor hazament Szalontára, hogy családját meglátogassa. Geszt és Szalonta között állt a Szamárbőgető csárda. Egy ilyen utazás alkalmával a kocsi tengelye eltörött. A kocsis lóra kapott és beszaladt vele Gesztre másik kocsiért. Közben jött 17* 259