Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Sáfrán Györgyi: Arany János Geszten

Arany János költői alkotásai Geszten A geszti öt hónap Arany költészetének termékeny korszaka. Első geszti verse a Hajnali kürt. Aranyt eddig odahaza falusi ízű szalontai hangok ébresztették, vagy inkább ringatták további álomba: kakas kukorékolás, tehén bőgés, kutyaugatás, a neszező aprójószág korai pipogása s a csorda kolompja. Geszten mindettől eltérő, rivalgó kürtszó riasztotta álmából. Így született meg az 1971-es Vadászati Világkiállítás révén ma különösen időszerűen zengő, pompás verse: a Hajnali kürt A szőke reg, a barna éj Kétes csatában küszködött: Kétségesen borongtam én Az ébrenlét s álom között. Imetten-e? álomban-e? Hallék üvöltő hangokat: Honnét e hang? — kürtszó rivall, Nyí a vadászeb és ugat. Csodálatos, mélyenható, Édes-fájós e kürtzene, Keresztül búg csonton, velőn, Mikéntha sírból zengene. Rá az eb is, az oktalan, Ösztönileg vonít, csahol: S e hangzavar egynémi vad Harmóniába összefoly. Ez élesen, fennen kacag, De hosszú jajban végezi; Az tompa bőffenésivel Az alsó hangot képezi; Közbül a többi nyi, vakog, Üvölt, huhol, búg a szava; Közé a visszhang kerepel És a vadásznép nyers zaja. Vidám vadászok, menjetek! Az ébredő pacsirta hí: Tiétek a nap bimbaja, Erdő-s mezőnek illati. A szűzi lég, harmatkönyű, Higgadt folyam, friss lengeteg; A rózsakedv, acélerő ... Vidám vadászok, menjetek. 253