Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Krupa András: Jancsovics István nyelvtanai és szótára

25. Sziklay i. m. 180. p.; Szalatnay i. m. 39. p. 26. Jancsovics i. m. V. p. 27. Jancsovics i. m. VIII. p. A szarvasi gimnázium könyvtárában e korból a XX. században (Nádor Jenő: A szarvasi ág. hitv. ev. Vajda Péter gimnáziumi könyv­tárának címjegyzéke, Szarvas, 1926—38. szerint) ezek a fontosabb cseh és szlovák nyelvi szakkönyvek, szótárak voltak még meg: Thomas K.: Deutschbömisches Nationallexicon, Wien, 1788.; Tomka Fr.: Wörterbuch der bömischdeutsch— lateinischen Sprache, Prag, 1791.; Nejedly: Bömische Grammatik, Prag, 1804.; Nejedly: Auszug aus der praktischen böhmischen Grammatik, Pressburg, 1820.; Hanky Waclaw: Mluwnice éili Saustawa öeskeho gazyka, podle Dobrowskeho, W Praze, 1822.; Donatus latino— germanico— hungarico— slavicus, Cassovie, 1839. Természetesen Bernolák nagyszótára is. A nyelvtankönyvekből Jancsovics leg­feljebb ragozási minta-terveket kölcsönzött, egyéb hatásuk nem észlelhető. 28.1848-ban még a fonetikus helyesírás szabályai érvényesültek, ezek túlzásait az új irodalmi nyelv alapítói közül M. M. Hodza is észlelte, Epigenes slovenicus c. nyel­vészeti munkájában már az etimológiai helyesírásnak ad előnyt. A szlovák nyelv máig érvényes alapvető normatív nyelvtanát végül is Martin Hattala rögzítette (Krátka mlúvnica slovenská, 1853. Mlúvnica jazyka slovenského, 1864—65.) (Sziklay i. m. 321., 396. p.) 29. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, V. köt. Pest, 1897. 350. p. 30. Tóth Lajos: Benka Gyula munkássága és a szarvasi nevelőképzés százéves tör­ténete, Szarvas, 1965. 229. p. Dr Neumann Jenő: Szarvas nagyközség történetei, Szarvas, 1922. 58., 182. p. 31. Szinnyei i. m. 350. p. 32. Tóth i. m. 229. 33. Benka i. m. 33. és 35. p. 34. Nádor Jenő i. m. 15. és 35. p. 35. Nádor i. m. 48. p. 36. Szinnyei i. m. 351. p. 37. Szinnyei i. m. 350. p. 38. Tóth i. m. 229. p. 39. Nádor i. m. 61. p. 40. Balióné i. m. 19. p. 41. Réthy nyomdája sok ilyen kiadványt bocsátott ki, pl. Az Angyalkúti csata, mely­ben debreczeni veres pántlikás önkéntesek és Békés megyei nemzetőrök is vívtak, A hazaáruló Lamberg grófnak csúfos halála, A kamarilla pokolműveinek tanul­ságos leírása stb. (Balióné i. m.) 42. A tárgyalás további része a szótár magyar nyelvű előszava (VII—IX. p.) a magyar—szlovák rész magyar nyelvű előszava (XIII—XVI. p.), a szlovák—ma­gyar rész szlovák nyelvű bevezetése (III—VI. p.), ill. a külön füzetben megjelent magyar nyelvtan azonos szlovák nyelvű bevezetése (III— VI. p.) alapján készült. Innen az idézetek is. 43. A példát Kollárnak a már említett Hlasowé.. .-ban megjelent cikkéből veszi (1. 20. sz. jegyzet). I. m. 104. p. 44. A magyar szókötés szabályai, Buda, 1843. Előszó: IV. p. 45. Márkus Mihály: A bokortanyák népe, Budapest, 1943. című monográfiájában bebizonyította, hogy a tirpák (trpak) szó eredetileg gúnynév volt, a Nyíregyhá­zára települt felvidéki ún. szlovák palócokat gúnyolták így a szóhasználatuk miatt a Békés megyéből (Szarvas, Csaba stb.) érkezett szlovák telepesek. I. m. 61. és 289. p. 46. Bárczi i. m. 330. p. 47. A korabeli egyéb nyelvtanok és szakkönyvek is eltérnek a szakkifejezések te­rén. A szarvasi gimnázium könyvtárában ma még megtalálható nyelvtudományi kiadványok, ill. iskolai tankönyvek közül (Stancsics (Táncsics) Mihál Magyar nyelvtudomány kisdedek számára (Pest, 1840.) c. munkájában a visszaható név­másokat ő is visszahatónak nevezi (13. p.), a Magyar nyelvtudomány kérdések­és feleletekben nagyobb tanulók számára (Pest, 1840.) c. művében pedig a névelő nála is névmutató (7. p.). A névhatározók ugyanolyan rendszer szerint vannak kettébontva, mint Jancsovicsnál. Mind a két könyvében közöl ragozási mintát 242

Next

/
Oldalképek
Tartalom