Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése

..n^g^ terjedelmű puszták, meglehetősen benépesült tanyaföldek vannak, amelyeknek iáonosaí régóta áhítoznak már a közlekedési viszonyok javulása után*; „A vonalhosszabbítást már régen elhatározta az AEGV igazgatósága, az előmunkálati engedélyt is megkapta a kereskedelmi minisztertől. Mihelyt *az elsőbbségi részvények jegyzése befejezést nyer, ami által jelentékenyen megnövekedik a részvénytársaság alaptőkéje: mindjárt hozzá is fognak a kivitelhez."

3

2 De ez nem történt meg sem a világháború kitörését megelőző két évben, sem a háborús években. Az AEGV 1924. augusztus 2-án tartott igazgatósági ülésén vetődött fel újra az orosházi vonal építésének ügye. Az ügyben megjelent orosházi küldöttség azon bejelentését, hogy az építés kiadásai fedezésére szükséges 100 vagon búzát már összegyűjtötték, az illetékesek tudomásul vették, s az ezt követő hónapokban azután végre meg is indult az építkezés,

3

3 A sínek lefektetését és ezzel az Orosházáról kiinduló vasúti vonal építését befejezve, a próbamenetet 1924. december 27-én tartották, teljes sikerrel.

3/

1 Az Orosházatemplomtértől a MÁV állomásig megépített vonalrész közigazgatási bejárását 1925. január 23-án tartották.

3

5 Ezt követőleg pedig 25-én megindult a forgalom e vonalrészen is. Ekkor határozták el azt is, hogy a MÁV állomásépületéig közlekedik majd a .,kisvasút", mert a MÁV ideiglenesen átengedte azt a területet, amelyen a vágánykanyar elhelyezhető lesz. mindaddig, amíg a tervbe vett MÁV állomásbővítésre kerül majd a sor.

:,

B Az AEGV Kaszaperpuszta—orosházi vonalának a MÁV-hoz csatlakozása ügyében a műtanrendőri bejárást 1926. április 7-én tartották meg.

3' Hamarosan követte ezt az Orosháza—Gyopárosfürdő közötti AEGV-vasútvonal terve is, a Kaszaperpuszta—Orosháza közötti szárnyovnalnak, Orosháza belterületén át történő meghosszabbításaként, melyre a keresekedelemügyi miniszter az előmunkálati engedélyt egy évre, 56690—1925. VI. szám alatt, 1925. április havában adta meg az AEGV-nak.

3

8 E vasútvonal építésének első nagyobb akadálya a MÁV orosházi állomása tervezett kibővítése alkalmával szükségessé váló alul- vagy felüljáró mikénti létrehozása volt.

3í> E kérdés megoldása után, 1925. szeptember 16-án, a MÁV, az AEGV és a községi képviselők helyszíni bejárást tartottak és megállapították a vonalvezetés irányát a Szentesi utcán és az orosháza—szentesi törvényhatósági út mentén.

4

0 Ezt követően Orosháza község szeptember 29-én tartott rendkívüli közgyűlésén tárgyalta a 4 km hosszú vasútvonal építési ügyét, az AEGV ajánlata alapján, mely szerint az építési költség 80 000 aranykoronába kerül s ezt az AEGV 200 korona névértékű részvények kibocsátása útján kérte. Az ajánlatot a gazdasági bizottság azon javaslata alapján fogadták el, hogy az AEGV köteles a vonalat 1926. május 1-én átadni a forgalomnak és tovább is kiépíteni a Rákóczi-telepig, 1927-ben. Ezt az ügyet az AEGV 1925. október 24-én tartott igazgatósági ülésén tárgyalta és elhatározta az építkezés megkezdését is. Ennek érdekében, október 27-én tartották a bizottsági helyszíni szemlét és ekkor már az előmunkálat menete is haladt a főtértől a Zeitlermalomig terjedő részen/

1' A kereskedelemügyi miniszter leirata 1926. május 10-én érkezett meg, mely az 1926. január 29-én tartott közigazgatási bejárás megállapításait érvényre emelte és megadta az idegilenes építési engedélyt.

4

2 Ezt követően a műtanrendőri bejárást tartották április 7-én, a kaszaperpuszta—orosházi vonalnak a MÁV-hoz csatlakozása ügyében.

4

3 A 218