Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 2. szám - Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése
ter 21938/1898. április 5. számú leirata alapján az építkezés 1898. év tavaszán már meg is indult. Ez az engedélyirat tudatta azt is, hogy a Kovácsháza— Szőllős—Csaba-i vonal feltételeinek megállapítása végett, a minisztériumban 1897. november 16-án és 23-án tartott tárgyaláson létrejött bizottsági megállapodásokat a miniszter jóváhagyásra alkalmasnak találta. 7 Békéscsabának, a csabai kereskedő és piacokból élő iparosrétegnek a vasúiépítés ügye iránt élénk érdeklődésére jellemző az is, hogy 30 000 frt. értékű törzsrészvény vételét elhatározva, ezt az összeget, kölcsön formájában mindjárt fel is vette, még a miniszteri döntés előtt, amely szerint a „kereskedelmi miniszter jóváhagyta a vasút segélyezésére vonatkozó határozatot, de kimondja, hogy ennek fölvehetése, a mennyiben kölcsön útján történnék, a miniszter jóváhagyásától feltételeztetik." 8 A Csanádapáca—Szöllős—Üj kígyós—Békéscsaba közötti vasútvonal építkezése, a földmunkálatokkal, még 1898 március elején megkezdődött. Az építési engedély 21938 1898. április 5. számú miniszteri okmányának szövegét, az országgyűlés képviselőháza, 1898. április 20-án .,becikkelyezte". Ezen épülő vasútvonal bejárása azután az évi április 27-én történt, a Vasúti és Hajózási Főlefügyelőség kiküldöttjének vezetésével Békéscsabáról, a községházáról kiindulva. 9 Az AEGV-nak 1899. június 4-én tartott IV. évi rendes közgyűlésén elhangzott jelentésében, a Békéscsaba—Csanádapáca közötti vonalrész építésére vonatkozólag ez olvasható: a Békéscsaba állomáson és az előtt létesített pályaszintbeni vágánykeresztezések kivételével az építkezés 1898. év őszén készen volt s a kovácsháza—kígyósi vonalon, az ideiglenes, iparvágányszerű teheráruforgalom, miniszteri engedéllyel meg is indult. A csabai vonalrész építésének hónapokig tartott nagy akadálya volt a MÁV csaba—aradi és a csaba—nagyváradi vonalrészek kereszteződési ügye. 1 0 Ennek megoldása után, a megépített 63 km hosszú vonalrészt, az 1899. július 22-én tartott műtanrendöri bejárás kedvező eredménye alapján, a, kereskedelemügyi miniszter képviselője: Ney Ferenc vasúti és hajózási főfelügyelő adta át a forgalomnak. 1 1 Az AEGV első vonalának üzembevétele és további kiépítése Tótkomlósig, Orosházáig és Gyopárosfürdőig Mikor az ACSEV 1897-ben kezelésébe vette az AEGV-t mint láttuk, már három év óta üzemben volt a Mezőkovácsháza—Kupapuszta közötti, azon 15 km hosszú pályatestje. amelyen -— ennek rövidsége miatt — csak teherszállítással foglalkozott. A Békéscsabáig kiépült vonalrész lehetővé tette a személyforgalom bevezetését is. Jelentősebb előrehaladást jelentett e vonalrészen Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszternek 1901 május közepén tett azon intézkedése, mellyel megengedte, hogy a Mezőkovácsháza—Békéscsaba közötti vonalon az AEGV igazgatósága a személyforgalmat a teherforgalomtól leljesen elválassza és az előbbit motoros üzemű kocsikkal bonyolítsa le. Ezeknek az „automobil-kocsik"-nak a forgalombahelyezését, miután előzőleg a próbamenet alkalmával megállapították az óvórendszabályokat és a megengedhető legnagyobb menetsebességet is, még az évre tervezték. Ez a terv 215
