Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése

vasút" azzal, hogy vonala minden nagyobb majort megközelíthetett egy-egy rakodó állomásával s ahol az lehetséges volt, egy-egy szárnyvonalával a közvetlen csatlakozást is biztosította. Ezt a célt szolgálta az Alföldi Első Gazdasági Vasút is, amelynek 1894. évben, akkor még az érdekelt földbirtokosok által épített, 15 km hosszú első vonalrésze 1900-ban 78 km-re, 1912-ben 154 km-re bővült, 1939-ben pedig 142 km vonalhosszúságát tartották nyilván.

1 Békés megye községeinek jelentékeny része is távol volt az államvasúti vonalaktól s így ezeknek az ország vasúti forgalmába való bekapcsolódását az AEGV tette lehetővé. Így jött létre a megye északi részének a ,,Sárrét"-nek is kapcsolata a megye középpontjával, a Vésztő—Békés—Békéscsaba közötti vasútvonallal történt összekötés útján. Ez annál is inkább megyei érdek volt, mert e községek forgalmi kapcsolatát a vasutak már előzőleg Gyula és Békéscsaba helyett Gyoma, Mezőtúr és Nagyvárad felé terelték. Az AEGV másik vonalával a Békéscsaba—Mezőkovácsháza—Tótkomlós közötti vonallal is hasonló célt szolgált elősorban. Hogy az AEGV működésével már az első években elismerésre méltó eredményt ért el, a Magyar Tudományos Akadémián is szóvá tették, az ott elhangzott e szavakkal: „Ez a keskenyvágányú vasút remekül oldja meg azt a feladatot: a vasúti közlekedést mérsékelt forgalomnál, a biztonság megóvása mellett, a lehető legegyszerűbb eszközökkel, a legolcsóbban lehetővé tenni. Építési tőkéje oly csekély, hogy alatta marad azoknak az összegeknek, amelyekkel más vidékek s az ő helyiérdekű vasútaikat törzsrészvények címén — de a legtöbb esetekben a fond perán segélyezik, de ez csekély építési tőkéjét azután elengedően kamatoztatja is. A túlnyomóan közutak területén húzódó fővonalról elágazó szárnyvonalai elvezetnek a szomszédos birtokosok tanyáihoz, úgy hogy azok teherszállítmányait közvetlenül magtáraikból viszik el s az utasok felvételére vonatai az állomásokon kívül feltételesen megállanak a nyílt vonalon, az egyes tanyák és útkereszteződések közelében. A lokomotívokat pótló gőzmotoros kocsik segítségével olcsón és szaporán járatható vonatokkal nagy lendületet adnak a személyforgalomnak, amely a többi helyiérdekű vasútainkon a vegyes vonatok elkerülhetetlen nehézkessége miatt annyi kívánni valót hagy." „Ehhez a bizonyítványhoz nekünk kommentárt fűzni immár felesleges" — írja az egykorú hírlapi tudósító.

2 Az AEGV-nak és első vonalának létrejötte 1889-ben, a mezőhegyesi cukorgyár létrejötte időszakában, az ottani állami ménesbirtok cukorrépa-termeléssel is foglalkozni kezdett. Ennek eredményére felfigyelt a környék földbirtokossága is és az akkori időszakban, a gabonaárak rohamos hanyatlása miatt, a sokkal jövedelmezőbb cukorrépa-termelést lendítették fel. Nem sokkal utóbb, az 1893. évi, nagyon esős őszi időszakban járhatatlanná vált utak a cukorrépa-termés szállításánál megoldhatatlan akadályt jelentettek az állami nagybirtoktól távolabbi termelők számára. Különféle érdekkörök alakultak, tervek készültek és ezek nyomán létrehozták azután a Kovácsháza—Dombegyháza irányában fekvő (együttesen 7753 hold területtel rendelkező) birtokosok segítségével annak a gazdasági 213