Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - Nagy György: Az 1970. évi körösi árvíz

Folyó Vízmérce Eddigi legnagyobb víz 1970 júniusi tetőzés Fehér-Körös gyulai Kettős-Körös békési Sebes-Körös k.ladányi Hármas-Körös gyomai Fekete-Körös anti 859 1919-ben 675 1962-ben 862 1919-ben 714 1919-ben 873 1919-ben 908 718 938 815 918 Az ezt megelőző árhullámok tetőzései a régi nagy vízszintek alatt maradtak. A júniusi tetőzések kialakulását nagymértékben befolyásolta a töltésezett folyók felső szakaszain bekövetkezett események. A Fekete-Körös folyó jobb parti védtöltése a Felfogó csatorna felett jún. 13-án átszakadt. A kiömlő víztömeget, mintegy 14 mill. m

3-t a Felfogó-csatorna gátja fogta fel és terelte vissza később a folyóba. (3. ábra) A gátszakadás a Fekete-Körös alsó szakaszán az árhullám tetőzését 25 cm-rel mérsékelte, időtartamát két nappal lerövidítette. Nagyszerű példáját mutatta be a természet, ill. a Fekete-Körös folyó annak, hogyan, kell az árvíz-csúcsok tározásával az árhullám hevességét csökkenteni. A Fehér-Körös folyó mindkét oldali gátját meghágta a víz és Kisjenő felett a jobb parti töltés átszakadt. Ez az esemény jún. 14-én történt (3. ábra) A kiömlő víztömeget, miután Kisjenőt megkerülve, 30 km-en át elárasztotta a Fehér- és Fekete-Körös közti területet, az e célra épült keresztirányú töltés lokalizálta. A kiömlött víztömeget, mintegy 80 mill. m

3-t a Fehér-Körös jobb parti töltésében épített átvágáson át vezették vissza a folyóba. Ez a töltés-szakadás is lényegesen mérsékelte az alsóbb vízmércék tetőzéseit. A ténylegesen kialakult tetőzés a Fekete-Körös Antnál 49 és Remeténél 75, a Fehér-Körös Gyulánál 43, a Kettős-Körösön Békésnél 76, a HármasKörösön Gyománál 45 és a Sebes-Körösön, mégpedig annak alsó szakaszán 101 cm-rel volt magasabb a korábbi maximális vízállásoknál. A Berettyó torkolatánál végrehajtott 45 mill. m

3-es vésztározás a SebesKörös alsó szakaszán a tetőzést ugyan nem csökkentette, de az apadást gyorsította, s így a kritikus helyzetben levő Körösladánynál a védekezés sikerét mozdította elő. (3. ábra) A rendkívüli magasságú és tartósságú árhullám az árvédelmi töltéseket rendkívüli módon igénybe vette. Sorozatos töltéshibák keletkeztek, melyek miatt védekezni kellett. Különösen azon védvonalakon mutatkoztak aggasztó jelenségek, amelyek a nagy terhelést hirtelen kapták. Tudvalevő, hogy a töltések részletekben épültek. A múlt századbeli alacsonyabb töltést egy-egy nagyobb árhullám után szélesítették, magasították. A különböző anyagú rétegek — a vízzel érintkezve — különböző módon viselkedtek. Az egyes rétegek közt szivárgás, átfolyás indult meg. Az egyenlőtlen átázás következtében a töltésekben belső feszültségek keletkeztek, melyek hosszanti repedéseket okoztak. (2. kép) Helyenként oly mértékűvé vált a repedés, hogy azt a töltés fél vagy 2/3 szelvényének elcsúszása követte. (3. kép) Altalános jelenség volt az átázás, szivárgás, s mintegy 10 km hosszban számítani kel20