Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - SZEMLE

Erdei Ferenc a pecei olvasókörben (Murony község) 1968. január 27-én, az egykori Szegedi Fiatalok és a Murony-pecei parasztok találkozóján. (Erdei Ferenc, Ortutay Gyula és a békési származású Baji György itt kezdték el tanyai népművelő munkájukat 1930-ban.) (Márton László gyűjtéséből) MARIK DÉNES ERDEI FERENC VÁROS ÉS VIDÉKE A települések hierarchikus rendjében, vagy ahogy szimbolikusan nevezi: csillagrendszerében Erdei Ferenc Szegedet dél-alföldi főbolygónak, a Dél-Alföld regionális szerepkörű városának tekinti, ami vonzáskörében tartja tágasabb vidékét. — Valóban Szeged egy egész országrész városa, regionális szerepkörű város, amely Csongrád megyén kívül a két szomszédos megye- Bács-Kiskun és Békés megye központi városa is, vonzását kiterjesztve Orosházára Békéscsabára és Gyulára is. Éppen azért, bár a Város és vidékében Erdei Ferenc Csongrád megyére szűkítette szociológiai vizsgálódásait, korunk általános kérdései körében e megye határain belül végzett kutatásokat, ámde az urbanizáció ugyanazon jelenségeit észlelte, melyek megtalálhatók Békés megyében is. így következtetései a mi városainkra és községeinkre is kevés áttétellel érvényesek. Ilyen általános jellegű következtetések azok is, melyeket a településhálózat kifejlődése törvényszerűségeiről von le a szerző és amelyeket három pontban foglalhatunk össze: 1. Először is az egyes települések különös egyedisége, ami a történeti valóság eltörölhetelen jellemvonása: „a termelőerők elhelyezkedése, az emberek települése, munkahelye és lakóhelye, a társadalmi kapcsolatok tényleges alaku171