Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pogányi Iványi Anna: A Csanád megyei nemzeti bizottságok és a közigazgatás 1945-1948

ponyvaregények elleni tiltakozás. Mindszenthy elítélése, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplése. Hasonló szintű tevékenységről tanúskodnak a járási nemzetibizottságok anyagai is. Idézzük a mezőkovácsházi járási bizottság 3 egymást követő ülésének napirendjét : 1946. augusztus 4.: a népi kollégiumok helyzete, beszolgáltatás, tűzoltóság. December 15. (december 1. helyett, mivel a községek képviselői nem jelentek meg): Két tanító elhelyezésének ügye; egy, Makói Néplapban megjelent cikk kiigazítása. Határozat: a meg nem jelentek visszahívandók a Járási Nemzeti Bizottságból. Kijelentik, hogy a politikai pártok a legnagyobb egyetértésben működnek. 1947. április 13.: 14 községből 4 jelent meg, elhalasztják. Javaslat: csak akkor hívják össze, ha van megtárgyalni való.22 A nemzeti bizottságok szervezeti életének ilyen fellazulása, a tárgyalt kérdések súlya önmagáért beszél. 1947—48-ban erősen megváltozik az iratok hangja. Korábban az egyszerű, minden frázistól mentes, gyakran naiv hang dominált. Ez a stílus azt mutatja, hogy az iratok valóban csak az utasítás, intézkedés tájékozódás, a vita célját szolgálták. Később nemegyszer dagályos, gyakran semmitmondó hang jellemző. Igen jellemző dokumentum a Megyei Nemzeti Bizottság visszatekintése az 1948as évre. Tükrözi akkori helyzetét, a jövőre vonatkozó terveit.23 A beszámoló — ott ahol lényeges politikai kérdésről van szó — általánosságokat tartalmaz, akármelyik nemzeti bizottság leírhatta volna, önmaga szerepét az év eseményeiben a hozzájárulásban, s nem a vezetésben látja. Hiszen ilyen megfogalmazást használ: „igyekezett összefogni a demokratikus erőket", „politikailag állást foglalt", „rámutatott a veszélyekre", „felhívta a figyelmet", „tevékeny szerepet vitt az NB állásfoglalása". A jövő feladatainak körülírása azt mutatja, hogy nem tud az új körülmények között újszerű célt adni, illetve korábbi feladatának érdembeli folytatását megmutatni. A népi szervek, a közigazgatás ellenőrzésének igénye mellett felsoroljua a feladatok között a tavaszi munkák elősegítését, a politikai események „sajtóból való kiértékelését", a rémhírek elleni harcot, amely nyilvánvalóan nem az előzőekkel egyenértékű tevékenység — de mutatja, hogy az utóbbi idők tevékenységében ezek voltak előtérben. Az ellenőrzés, mint jövő feladat hangsúlyozása ugyanakkor azt is mutatja, hogy a nemzeti bizottságok számítottak arra, hogy a proletárhatalom felhasználja őket. Ezért hívták fel a visszatekintés megküldése alkalmával a községi nemzeti bizottságokat, hogy foglalják össze, miben látják a jövő feladatát. Az itt született ötleteket akarták megyei szinten megbeszélni a nemzeti bizottságok 1949. január elsejére Mezőhegyesre tervezett megyei nagygyűlésén. A Megyei Nemzeti Bizottság szándékáról értesíti az Országos Nemzeti Bizottságot. A gyűlés szükségességét is körvonalazza: a szocializmusba való átmenet meggyorsulása szükségessé teszi, hogy ebben a nemzeti bizottságok — mivel erre alkalmasak is — közreműködjenek. A gyűlés egyben demonstrálná a reakció előtt a demokratikus erők egységét. 1949. jauár 8-án a Megyei Nemzeti Bizottság minden községi nemzeti bizottságot felszólít a részvételre, a nemzeti bizottság jövőbeni feladatainak és munkájának meghatározása céljából. Egyben közli a napirendet, amely azt mutatja, hogy valóban munkaértekezletet kívántak tartani. Nincs nyoma annak, hogy az Országos Nemzeti Bizottság hogyan reagált a tervre. Csanád megye január 21-1 száma közli, hogy „technikai okokból" elmardt a 22-re tervezett értekezlet. Ezt követi egy január 30-i cikk: Február 1-én megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Népfront (feloszlottak a nemzeti bizottságok), amely egyben értékelés, nekrológ is a nemzeti bizottságról: „A nemzeti bizottságok ököl és kalapács voltak a reakció elleni küzdelemben, nagy történelmi feladatok megvalósítására jöttek létre és ezeket sikerrel oldották meg." Másnap — február 2-án — a Megyei Nemzeti Bizottság elnöke közli az Országos Nemzeti Bizottsággal, hogy a sajtóból értesült a nemzeti bizottság megszüntetéséről. Utasítást kér, mi legyen a bizottság különböző szervekbe delegált tagjaival, milyen teendőt láthat el.2< Február 18-án — utolsó tevékenységeként — az elnök elszámolt az alispánnak a bizottság számára kiutalt pénzzel, s ezzel a Megyei Nemzeti Bizottság befejezte működését. 11 161