Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Jároli József: Orosháza népessége a Mária Terézia-féle úrbérrendezés idején
könyvi adatok vizsgálata során azonban olyan neveket is találunk, amelyek csak bizonyos időszakig fordulnak elő az anyakönyvben, és a korábbi dolgozatban vizsgált forrásokban. 1744—56 között 179 olyan nevet találunk, amely csak a kérdéses időben fordul elő, és más forrásokban sem tér vissza. A kimaradás többféle oka közül az látszik valószínűnek, hogy meghalt az illető, és felesége nem lépett újabb házasságra, ami a házasságkötési anyakönyvből kiderülne. Azt is feltételezhetjük azonban, hogy családjával esetleg továbbköltözhetett a megye más településére, így összesen 464 olyan névvel számolhatunk, amely az anyakönyvben előfordul, és ezek családfők nevei. Mivel a halotti anyakönyv híján csupán következtethetünk a meghalt családfők számára, ezért kontrollként 177Í—1776 között is feldolgoztuk a halotti anyakönyv bejegyzéseit. Eszerint az anyakönyvből feltételezhető 464 családfőből 187 fő 1771—76 között halt meg, tehát a kérdéses időszakban is feltétlenül számításba vehető. összegezve tehát 1153 családot feltételezhetünk Orosházán az úrbérrendezés idején. Kováts Zoltán kutatásai a családok átlagos nagyságát ebben a korszakban a következőkben határozzák meg:... a családok lélekszáma semmiképpen nem haladta meg a 4,5-et, de a 4-et feltétlen túllépte." 1 6 Ha a családok átlagos nagyságát — mivel a születési anyakönyv alapján feltétlenül a többgyermekes családok lehettek többségben —, 4,5 főnek vesszük, akkor Orosháza feltételezett összlakosságának száma 1771-ben 5000—5200 között van. Az össznépességszám megállapításakor tehát a következő adatokat használtuk fel: Családszám 531 1 ' „ > Különbség: 158 fő 689 | 464 1153 5000—5200 Az úrbéri tabella a forráskritikai elemzés során nyert családszámból 531-et tartalmaz. Ez a feltételezett családok számának 46°o-a. A Conscriptio 158 névvel hoz többet, mint a tabella. Adatai a feltételezett családok számának 59,7%-át tartalmazza. A két forrás által közölt adatot az anyakönyv 464 névvel gyarapítja. Ez a feltételezett családszámok 40,2 százaléka. Az ígv helyesbített családszámok, illetve az abból számított össznépességszám helyességének megállapítására a születések számából is kaphatunk adatokat. Az 1760—71 közötti születések évi átlaga 207,9. A kor nemzetközi adataiból következtetve, figyelembe véve a kor termelőerőinek fejlettségi szintjét, egy állandó népességnél a születési arány 40 ezrelék körül van. 1 7 Fiatal, produktív népességnél a 45—50 ezrelék körüli születési arány is feltételezhető. így egyszerű aránypár segítségével 40 ezrelékes születési arány esetén az össznépesség 5200 fő, 45 ezrelék esetén 4622 fő. Az elemzés adatai a 40 ezrelékes arányt valószínűsítik. Az elemzés során kapott össznépességszámot a maximálisnak kell tekintenünk, mert az anyakönyv halálozási adatainak pontatlan ismeretében a családok számát nem tudjuk pontosan meghatározni. E forráskritikai megállapításokból adódik az a tanulság, hogy az eddig „mindenkire kiterjedő"-nek tekintett Mária Terézia féle úrbérrendezési anyagot is úgy kell felfogni, mint a falvak gazdálkodóinak, módosabb háztartásainak az összeírását. Nem nyer felvételt tehát a szegény népesség, s a gazdálkodó telkes parasztságnak is csak a háztartáson belüli egy-egy tagja. A forráskritikai elemzés során kapott összlakosságszám (5000—5200 fő) ellentmondani látszik az 1784—87-es első magyarországi népszámlálás adatának, amelyet eddig a történeti irodalom a legpontosabbnak tételezett fel a XVIII. századi országos összeírások közül. Ekkor Orosháza tényleges népessége 4676 fő.iS Népességfogyásról, elvándorlásról nem tudunk. A születési adatok mutatják ezt elsősorban. 1761—70 között a születések száma 2287, 1771—80 között 2833, 1781—90 között pedig 3079. w A nagy ugrások nélküli születésszám növekedés a természetes szaporodás minimális voltára ad bizonyítékot, ennek ellenére mégis eltérés mutatkozik az adatokban. Az eltérés okát abban kell keresnünk, hogy Orosháza ekkor már nagyhatárú község, és a határban élő pásztor és egyéb foglalkozású népesség számának megállapítása bevallás útján történhetett az adatfelvételben, ami Forrás Űrbéri tabella Conscriptio Egyházi anyakönyv Családtagok száma összesen: össznépességszám (1771): 9* 131