Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - LÁTOGATÓBAN - Sass Ervin: Kétezerhatszáz kilométerre, barátok között (riport)

gíti hozzá az embert ahhoz, hogy beszámolója mélyebb és tágabb horizontú legyen. Ha néha mégsem kerülöm ki a gyors impressziók visszaadását, előre megfontolt szándékkal teszem, mert hiszem, hogy a távoli barátok bemutatása nemcsak soksok tény, adat, és ismertető dolgozattá formálása. Ott kell, hogy ragyogjon abban a Penzát átszelő Szúra folyó ezüsttükre is, a sztyeppén hallott dalok megejtő és megbabonázó harmóniája, a szemekben lüktető lélek sugárzása, a magyar szót törve, botladozva elmondok tósztja a barátságról, a Szúra Expressz száguldása erdők, mezők, tavak és folyók mellett, a poharak csengése, ha szót szóba fűzve, már ki tudja, hányszor csendültek össze ... Szóval az élet, a teljes, ha szabad ugyan megkísértenem leírni ezt, hiszen szinte lehetetlen az, amire így válalkoznék. Megkísérlem mégis, mert szeretném, ha minél többen eljönnének velem erre az útra. erre a két és félezer kilométerre, ahol nem volt olyan város és község, gyár vagy iskola, hogy ne kenyérrel és sóval, a barátság ősi jeleivel várták volna a Magyarországról érkezett vendégeket. Engedjék meg tehát, hogy a riport a bemutatással kezdődjön. Képzeletbeli földrajz és történelem órán Legyünk tudományosak, és helyezzük el Penza megyét a nagy országban. A földrajztanár körülbelül így mondaná: „Penza megye az északi szélesség 52—54 fok, a keleti hosszúság 42—47 fok közötti részen terül el, mélyen a kontinens belsejében. Ha szűkebb hazánk. Békés megye földrajzi helyzetéhez viszonyítjuk, elég annyit elmondani, hogy Penza mintegy 700 kilométerrel van közelebb az Északi Sarkhoz, így aztán nem csodálkoztunk azon, hogy kissé hosszabbak voltak a nappalok és rövidebbek az éjszakák. A képzeletbeli földrajórán szó lenne még arról is, hogy a terület éghajlatát már alig-alig befolyásolja az Atlanti Óceán légáramlata, és erre a földre — éppen ezért — nagy hőmérsékletkülönbségek jellemzőek. Elmondták a penzaiak, hogy nyáron rendkívül száraz időszak is előfordul, pontosan ilyen volt például augusztus első fele, amikor ottjártunk, és a hőmérséklet eléri, sőt meghaladja a 40 Celsius fokot is. Nos, mi 42 fokot. mértünk, árnyékban! A tél ? Novemberben már havazik, 140—150 napig hó borítja a földet, és a hőmérséklet túlhaladja a mínusz 40 Celsius fokot. Az évi átlagos csapadék 300—400 miliméter, igen kevés, éppen ezért gyakoriak az aszályos évek. Elmondaná még földrajztanárunk azt is, hogy a penzai terület északi részét erdők borítjuk, ez a sáv az erdős zónához tartozik. Fokozatosan délre haladva azonban már a sztyeppék világa kezdődik, jó fekete földdel. A megye legnagyobb részét a Volgamenti hátság uralja, dombok és völgyek váltakoznak. Folyói szép vidékeken törnek át, a legnagyobb, a Szúra a szomszédos Uljanovszk megyében ered, még csendes kis patak, amikor Penza megye földjére lép, aztán gyorsan terebélyesedik. Penza városát átszelve már hajózható, összesen 864 kilométert tesz meg testvérmegyénkben. Vadregényes szakaszai kedvelt kirándulóhelyek és a horgászok paradicsoma. Nevezetes folyó még a Moksa. a megye északnyugati részében, és a többi: az Atmisz, a Csembár, Hopjar. Penza megyében 1 millió 536 ezer ember él. A lakosság legnagyobb része, mintegy 86 százalék orosz, 6,9 százalék mordvin (a magyar és a finn után a legnagyobb finn-ugor nép), 4,9 százalék pedig tatár. Elszórva élnek még ukránok, csuvasok és bjeloruszok. Képzeletbeli földrajzóránk ezzel végetért. A következő a történelem lesz. Előrebocsátom. hogy roppant nagy az anyag, szíves engedelmükkel csak a leglényegesebbeket emelem ki. azt is szigorúan időrendi sorrendben, hogy világosan lássuk az események egymásutánját. 13. század. Őslakosok a mordvinok és a cseremiszek. A mongol—tatár seregek nyugat felé haladva, pusztítva törnek be a Szúra vidékére, és megszállják az egész körzetet. Háromszázéves mongol—tatár uralom kezdődik. Hadjáratok, seregek dúlják a Szúra völgyét. Szenvedés az itt élő népek osztályrésze. Szenvedés és idegen elnyomás. 15. század. A tatár kánok uralma végei ér. Ebben az időben alakul ki és erősödik meg az egységes orosz államszervezet. Határai elérik a Szúra folyót. 111