Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - Krupa András: Fonó Tótkomlóson és környékén

volna el. Bal kézzel húzogatta a szöszt, nyálazta (slnila, plúla), hogy nedves legyen, s jobban sodródjék össze, közben a pozdorját (pazdier) a fogával húzogatta ki. Jobb kezével forgatta az orsót. Hogy a lánynak több nyála legyen, az édesanyja a szösz közé rejtett aszaltszilvát (sTúke susenie), aszaltalmát (stiepke), sőt almát is rejtettek el benne. Néha leesett egy-egy aszaltszilva, a legények felkapkodták, s tréfából azzal az ürüggyel, hogy aszaltalmát keresnek, annyira összekuszáltákfrozmiksouali) a szöszt, hogy nam tudott vele fonni. A fonó Századunkban az emlékezők szerint nem volt előírt ülésrend. A háziasszony (priadkova mamovka) mindig a kemencepadkán ült, a lányok odatelepedtek, ahova ülni akartak: a barátnőjükhöz, a rokonukhoz, a szomszédukhoz. A későnjövőket nem büntették, de megjegyzésekkel illették, miért jött későn. A fonó első órája, míg meg nem érkeztek a legények, a lányoké volt. Szorgalmasan fontak, tréfásan versenyeztek is egymással ki fog többet fonni, ki viszi haza majdnem érintetlenül. Ugrató megjegyzésekkel biztatták egymást: HTad, ja som uz kefko ...! A, ty, takd susma, nemás len kelko! Hát perse, lebo len na Janika ciká . . . (Nézd, én már ennyit. . . ! Ä, te, pepecselő, csak ennyid van? Hát persze, csak Janikára vár . . .) Közben mókáztak, nótáztak. Meghányták-vetették a legények dolgát, ki kit szeret, ki után járkál, egymás kárára figuráztak, csipkelődtek. Üjabb nótákat tanultak, akik oda voltak napszámban, a répánál (pri repe), megtanították a magukkal hozott dalokat. Különösen a pitvarosi és a komlósi lányok tudtak sok szép népdalt. A kereset után járva csoportosan dolgoztak a makói, orosházi tanyákon, a távoli uradalmakon, a mezőhegyesi cukorgyárban, legtöbbször magyar mezőgazdasági munkásokkal együtt. Az átvett dalokat, nótákat átformálták vagy azonos dallammal, de más szlovák szöveggel énekelték őket, a XX. század elején gyakori lehetett a magyar műdalok dallamának átvétele is (az általunk közöltek közt pl. a Ki tanyája ez a nyárfás? dallamvariánsra énekelt két dalnak teljesen eltérő tartalmú és rendeltetésű szövege van: U GergeTov vykalenvo és lden, iden, ezért dallamukat a későbbiekben nem közöljük; a Vecer pri mesiacku = Cifra szűröm, subám . . . dallamváltozatával.) Akik nem tudtak táncolni, a nótaszóra tanultak: seprűvel táncoltak, vagy két lány egymással. Mindenféle dalt énekeltek, az ismeretlen nótákat a legjobb dalosok mutatták be. Csak ízelítőül idézünk néhányat, a népszerűbbek közül: Az első a szerelmesek vidám évődése: Opytaj sa Baláza Bencsik Pálné Karkus Anna, 62 éves, Tótkomlós, 1970. Pre tú mo-ju fra - jer - ku. <239