Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - Csende Béla: Békés megye III. ötéves népművelési tervének teljesítése - Miklya Jenő: Búcsú Szabó Páltól

JEGYZETEK Szabó Pál vallomásában több személy nevét említi, akiknek ismerete sok tekintetben helyi vonatkozású. Szükségesnek tartjuk, hogy minden névhez fűzzünk — a jobb megértés és tájékozódás érdekében — néhány életrajzi adatot. Az adatokat részben lexikonokból, részben saját kutatásaink adataiból vettük. Az ott nem található személyekről a szerző ad útmutatást, felvilágosítást. 1. Tildy Zoltán (1889—1961): ref. lelkész, politikus, miniszterelnök, köztársasági elnök. Az I. világháború alatt Nagyatádi Szabó István oldalan kapcsolódott be a politikai életbe. Szabó Pállal 1930-ban ismerkedett meg, amikor első regénye megjelent. Tildy ezidőben a ref. egyház könyvkiadójánál dolgozott és részt vett a Független Kisgazdapárt megalakításában. Mint képviselő-jelölt az 1931-es képviselőválasztás során megbukott. 1932-ben meghalt a szeghalmi ref. egyház lelkésze. Az egyház kiírta a pályázatot. Szabó Pál szerepe Tildy életében ekkor kezdődött, amikor őt mint kisgazdapárti politikust ajánlotta a szeghalmiaknak. Szeghalomnak — a századforduló agrárszocialista mozgalmait leszámítva — nem voltak munkásmozgalmi hagyományai. A kisgazdapárt volt az egyedüli, amely 1919 után — ha mérsékelten is — ellenzéki programmal lépett föl a községben. A szeghalmi ref. egyház akkori vezetői helyesen tették, hogy hallgattak Szabó Pál és mások javaslatára, amikor Tildy Zoltánra esett a választásuk. Itt hamar népszerű ember lett a kiváló szónok hírében álló lelkész és tevékenységének eredményeképpen 1934-től a községi elöljáróság kisgazdapárti emberekből tevődött össze. A szeghalmi választókerületnek 1936—1944-ig, majd a megyei listán 1945—46-ig volt képviselője. 1946—1948-ig köztársasági elnök s erről a tisztségéről veje hazaárulási pere miatt mondott le. Az 1956-os ellenforradalom idején a Nagy Imre kormány államminisztere. Szerepéért 6 évi börtönre ítélték. 1959-ben szabadlábra helyezték. 2. Sinka István (Nagyszalonta, 1897—Budapest, 1969.): költő, író. Pásztorcsaládból származott. Keserves ifjúsága és kiszolgáltatottsága meghatározza világképét, életszemléletét és költészetét. Vésztőn és környékén bojtárkodik, pásztorkodik, majd alkalmi munkából tengődik. Verseket ír, melyeket először Féja Géza Bajcsy-Zsilinszky lapjában közöl. Költészetében végigvezethető a dac, a lázadás, a szegényekkel, elnyomottakkal való együvé tartozás érzése. Himnuszok kelet kapujában c. első verseskötetét a Szeghalmi Péter András Ref. Gimnázium 1934-ben adta ki. Később még 12 könyve jelent meg. Első könyvének kiadási körülményeiről Fülöp Károly írt a Békési Élet 1970. 1. számában. Szabó Pállal a kapcsolata 1935-ben a legszorosabb, amikor Barsi Dénes dobaipusztai tanítóval útnak indítják a Kelet Népe c. folyóiratot. Később szétválnak útjaik, mert Sinka nacionalizmusával Szabó Pál nem azonosítja magát. 3. Nagy Miklós: A Péter András Gimnázium igazgatója. Mezőtúron tanár, amikor meghívják Szeghalomra. Matematika-természettan szakos. Nagy tudású, jó szervező és demokratikus érzelmű egyéniség. Több tankönyvet írt és sok pedagógiai publikációja jelent meg. Tildy Zoltán Szeghalomra kerülésével jó támaszt és segítséget kapott az egyház részéről gimnázium-fejlesztési elgondolásaihoz. Szabó Pállal jó viszonyban állott és többször meghívta az írót irodalmi estekre. Szabó Pál a gyermekeit is Szeghalmon járatta középiskolába és ez a tény is közelebb hozta az írót Szeghalomhoz. A gimnázium 1940. évi évkönyve tartalmazza egyik írását is. Nagy Miklóst 1947-ben a Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárává nevezték ki. 4. Péter András (Szeghalom, 1840—Szeghalom, 1916): parasztbirtokos, közéleti ember, a róla elnevezett gimnázium alapítója. Haladó, 48-as gondolkodású ember. Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, de betegsége miatt nem tudta befejezni. Szeghalmon a kor viszonyaihoz képest modern gazdálkodást folytatott, termékeivel, tenyészállataival több országos kiállításon vett részt. Többször jelölték 48-as párti képviselőnek, de ezt nem fogadta el. Több mint kétezer holdas földbirtokát parcelláztatni szerette volna, de hogy meggyorsítsa végakaratának mielőbbi tervét — a gimnázium létrehozását — elállt ettől. Vagyonából 1600 kat. holdat egy Szeghalmon <224