Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Székely György: Márki Sándor-emlékbeszéd

SZÉKELY GYÖRGY: MÁRKI SÁNDOR-EMLÉKBESZÉD (Kétegyháza, 1970. X. 6.) Tisztelt emlékülés! Mély meghatottsággal állok itt a nagy történetíró, Márki Sándor szülőföldjén és nagy örömmel, mert itt van körünkben Márki kiváló, méltó tanítványa, Banner János. Személye nemcsak összeköti Márki korát és nemzedékét a miénkkel, de mint Márkinak személyes emlékekből, kéziratos feljegyzésekből és korabeli sajtóközlésekből mesterien ötvözött előadásokban áldozó historiográfus is az egykori nagy kutatóhoz és professzorhoz kapcsol bennünket (Márki Sándor emlékezete. Gyula, 1961.). Amikor most 10 esztendő múltán ismét történész beszélhet Kétegyházán Márkiról, mondanivalóját a nagy Márki-tanítvány tanulmányához kell szabnia, azt nem ismételheti, annak tanulságait nem is mellőzheti. így elsősorban Márkiról, a történetíróról szeretnék képet adni. Felszabadulás utáni történetírásunk — különösen Lederer Emma: A magyar polgári történetírás rövid története. Bp., 1969. dolgozta ki részletesen — joggal említette az általánosnál haladóbb beállítottságú történetírók között az 1853-tól 1925-ig élt Márki Sándort, Kétegyháza szülöttét. Márki Sándor mint vidéki középiskolai tanár 1885-ben a történész-kongresszuson a történetoktatásról tartott olyan érdekes előadást, amelynek egyes követelményeit mindeddig nem valósította meg történeti oktatásunk. A kor politikai igényeinek megfelelően foglalkozott a történelem oktatásával, és későbbi pályafutásában hű maradt a maga állította követelményekhez. Volt tankönyve, amely 14 kiadást ért meg. Ide tartozik Márki Sándor több történeti falitérképe 1893 és 1911 között; A középkor főbb krónikásai 1900, Történettanítás 1902, Magyar történeti szemléltető képek 1905, Történet és történetírás 1914. esztendőben megjelent munkája. Ugyanakkor nem kevés kongresszusi gondolatát érdemes máig megszívlelni az életkori sajátosságok számításbavételéről, a történelem megkedveltetéséről, szemléltető módszerek alkalmazásáról. Ennek a gondolatkörnek végig híve maradt, földrajzi témákkal is sokszor foglalatoskodott, egyetemes történeti szemlélete kiemelte számos magyar pályatársa közül. Mint történetírónak, pályáját nagyrészt az határozta meg, hogy mint az Almássy grófok Békés és Bihar megyei birtokai intézőjének fia meg18