Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: Az 1905. január-februári választás és a "nemzeti ellenállás" első lépései Békés megyében
oroszországi forradalom hatására a rendszerellenes hangulati kitörések és kijelentések.' 5 4 Ebben a helyzetben nem tehetett többet a győztes ellenzék, az uralkodó egyik része, minthogy a megyei önkormányzat hatalma alatt álló — de a bojkottált kormánytól fizetett — közigazgatást harcba vetette egyfelől a kormány ellen szavakkal és a nép ellen tettekkel. A Békés megyei törvényhatósági bizottság július 24-i ülésén meghatározott és a megyei hivatalos lapban közzé tett 3 5 határozata követelte a kormány távozását, egyben biztosította a tisztviselőket, hogy a kormány intézkedéseinek megtagadása esetén nem kell tartania vagyoni és erkölcsi következményektől, mert a törvényhatósági bizottság az elégtételről gondoskodik. A kormány a „nemzeti ellenállás" letörése érdekében állandóan fenyegette a megyei közigazgatást, közben a belügyminiszter a szociáldemokrata pártra támaszkodva — azt eszközül használva — indított taktikai támadást az ellenzéki tömörülés ellen. — Erről más alkalommal szólunk majd. JEGYZETEK 1. Békésmegyei Közlöny, 1905. november 5. 2. Békés, 1897. április 4. Lukács Györgyöt 1897 márciusában nevezte ki főispánná a király a belügyminiszter előterjesztésére. Békésmegyei Közlöny, 1905. januái 19. 3. Békés, 1897. március 28. Dr. Krecsmarik János 1897-ben már szarvasi főszolgabíró. Békés megyei Közlöny, 1905. január 20. 4. Békés, 1905. január 22. Lukács György beszéde. 5. Szarvas és Vidéke, 1905. január 29. Közgazdasági helyzetünk és a vámterület. 6. Békés, 1905. február 5.; Békésmegyei Közlöny, 1905. január 20. 7. Békésmegyei Közlöny, 1905. január 19., 25.; Bckés, 1906. április 15., 22. 8. Békésmegyei Közlöny, 1905. január 17., február 2. 9. Békés megyei Levéltár (BML) Főispáni Res. 31/1905. 10. Békés, 1905. január 15. 11. Szabad Szó, 1905. április 7. — Áchim L. András 1904 márciusában tartott párttagtoborzó gyűlést Újkígyóson a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt részére, amikoris gróf Wenckheim uradalmának intézője hecc-akcióra bérelt fel embereket. Ennek ellenére több mint száz, a gróf földjén dolgozó időszaki mezőgazdasági munkás belépett a Mezőfi-féle pártba. Az ügy kapcsán Áchim a Szabad Szóban nyílt levelet jelentetett meg. Elmondta, hogy ő 16 cselédet tart gazdaságában, akik — vele együtt — tagjai az újjászervezett szociáldemokrata pártnak. 12. Békésmegyei Közlöny, 1905. január 17., február 2.; Népszava, 1905. január 19. — Dundler Károly és Grünfeld Jakab vezette a jelölő gyűlést Gyulán. 13. A lap 1905. október 3-i számában egy, az újjászervezett szociáldemokratákat támogató cikk jelent meg, ez azonban alkalmi és kétes értékű egyezés, ugyanis azt helyeselte a közlöny, hogy Áchim pártja élesen támadta a nemzetközi szociáldemokratákat, akik az általános titkos választójog ügyében járva a darabolt belügyminiszterhez közeledtek. 14. A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája II. Gazdacímtár. (Budapest, 1897.) 325. lap. 15. Békés, 1905. szeptember 10. 16. Békésvármegyei Közlöny, 1905. január 18., 20. 17. Szarvasi Hírlap, 1905. január 15. 18. BML. Főispáni általános 1905— 91. 19. BML. Főispáni ált. 31/1905. 20. Békésmegyei Közlöny, 1905. január 27. — BML. Főispáni ált. 31/1905 21. Békés, 1905. február 5. 22. Szarvas és Vidéke, 1905. január 29. 23. Szocializmus (Békéscsaba), 1905. április 23. 24. Békés, 1905. január 29. 25. Népszava, 1905. január 31.; Budapesti Hírlap, 1905. február 8. 26. Az újjászervezett szociáldemokrata pártiak oldaláról jött antiszemitizmus azt az érzést igyekszik kifejezni, ami az agrárproletárok meg a parasztság sorában főleg .542
