Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: Az 1905. január-februári választás és a "nemzeti ellenállás" első lépései Békés megyében

VIRAGH ÍERENC: AZ 1905. JANUÁR-FEBRUÁRI VÁLASZTÁS ÉS A „NEMZETI ELLENÁLLÁS" ELSŐ LÉPÉSEI BÉKÉS MEGYÉBEN Az 1905—6. évi válság az Osztrák-Magyar Monarchia főpróbájának tekinthető. A két országban a századfordulón előállt gazdasági és társadalmi változások felborították az 1867-ben kialakított politikai stabilizációt, s helyébe súlyos válság lépett. A dualista rendszer válságának kibontakozását — egyéb tényezőkön kívül — nagyban segítette a monopolkapitalista gazdasági sruktúrába beékelődő, többségében a feudalizmus talaján álló magyar uralkodó osztály kettészakadása."a finánctőkével szemben lekötelezettebb ún. merkantilista és az attól függetlenebb agrárius réteg kialakítása is. A fejlemények politikai következményeként a 67-es alapon álló kormányzó Szabad elvű Párt megindult a felbomlás útján, s megingott a kormányzati stabilizáció. A közben kialakult parlamenten belüli ellenzék 1904. november 19-én létrehozta az ellenzéki pártok koalícióját és ennek vezérlő bizottságát. Ez a testület irányította a küzdelmet előbb a parlamentben, majd a képviselőház 1905. január 3-i felosztását követően a képviselőválasztáson, s ez maradt a választás után kibontakozott közjogi harc vezető szerve is. Az ellenzék nemzeti jelszavakat hangoztatott, de a nemzet sokat emlegetett fogalma az „ellenálló"-k felső köreinek tudatában az uralkodó osztály szűk körére korlátozódott, s elfedték az . ellenállás" indítékát is különösen a parlamenten kívüli kormány hivatalba lépését követő átmeneti nekibuzdulás ideién. A harc „az ország alkotmánya körül folyik, egyrészről a jogát követelő nemzet, más oldalról a bécsi törekvéseket támogató hatalom részéről", „alkotmányjogi harc"-ról van szó — írták.

1 Egy évvel a választások után Zsilinszky Endre így jellemezte a helyzetet a Békésmegyei Közlöny 1906. február 1-i számában: „Zűrzavaros politikai viszonyok uralkodtak, a pártkeretek elmosódtak, az elvek elhomályosultak." Ady Endre 'úri rebellió'-nak nevezte azt a passzív rez'sztenciát, amelynek során nagy alkalmat szalasztott el az uralkodó osztály, felkínálkozottat a függetlenség és a társadalmi haladás érdekében. A passzív rezisztenciába bekapcsolódott Békés megyei uralkodó réteg nagy többsége az agrárius jelleget viselte magán. Az 1848-ban -megdöntött feudális társadalmi formáció ismertető vonásai ebben a megyében a századfordulón is felismerhetők. Az itt lezajlott események az országos történések függvényeként jöttek létre, azok szerves részét alkotják. Feltárásukkal az országos kép válik színesebbé, elevenebbé. *** Az 1905. évi parlamenti választást Békés megyében is fontos erőpróbának tekinthetjük. A dualizmus korában szinte egyedül ezen a választáson mutatkoztak meg viszonylag pontosan a megyében létezett polit'kai tényezők. A három évtizede hatalmon levő Szabadelvű Párt képviselő jelöltjeként Gyulán Lukács György főispán, Békéscsabán Zsilinszky Mihály államtitkár, Gyomán dr. Zsilinszky Endre, volt gimnáziumi tanár, középbirtokos,

2 Szarvason dr. Krecsmárik János, volt főszolgabíró, kormányhivatalnok és képviselő

3 a hagyományos győzelemben bízva indultak a választáson. Programadó beszédeikben támadták az ellenzéki pártok parlamentid 537