Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Csende Béla: Békés megye "kiváló" közművelődési intézményeiről

CSEN DE BÉLA: BÉKÉS MEGYE „KIVÁLÓ" KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEIRŐL A Művelődésügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és ÍR KISZ Központi Bizottsága felszabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából „Kiváló Művelődési Otthon" és „Kiváló Könyvtár" pályázatot hirdetett a tanácsok, a szakszervezetek és a KISZ-bizottságok által fenntartott művelődési otthonok, ifjúsági házak és könyvtárak részére. A pályázat meghirdetésének az volt a célja, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó művelődési otthonok és könyvtárak a társadalom nagyobb anyagi, erkölcsi megbecsülésében részesüljenek és a kiválóak példamutatásával ösztönözzék a közművelődési intézményeket még nagyobb eredmények elérésére. A Békés megyei közművelődési intézmények közül 20 művelődési otthon és 17 könyvtár pályázott a „kiváló" címre. Sajnálatos, hogy a pályázati feltételek és teljesítmények értékelése előtt több intézményünk indokolatlanul megtorpant és visszalépett. 1971. április 7-én került sor a Művelődésügyi Minisztériumban a „Kiváló Művelődési Otthon" és „Kiváló Könyvtár" pályázat oklevelének és jutalmainak átadására. Az ország 27 művelődési otthona és 28 könyvtára nyerte el a „kiváló" címet, köztük az orosházi városi-járási művelődési központ, a gyulai városi-járási könyvtár és a mezőberényi községi könyvtár. Mindhárom közművelődési intézményünkben évek óta tervszerű, szervezett tevékenység folyik. Az intézmények vezetői és dolgozói a szó igazi értelmében vett népművelők, fáradtságot nem ismerve, a tartalmi munka színvonalának állandó emelése mellett, a korszerű népművelési formák alkalmazásával munkálkodnak a nevelési célkitűzések maradéktalan megvalósításáért, a sokoldalúan művelt embertípus kialakításáért. A tárgyi és személyi feltételek a vizsgált három intézmény közül az orosházi városi-járási művelődési központnál a legoptimálisabbak, mivel 1970 november 7-től 19 millió forint beruházással épült korszerű épületben tevékenykedik. A gyulai és a mezőberényi könyvtár épülete egyáltalán nem mondható korszerűnek, de a vizsgálat időszakában az orosházi művelődési központ még náluk is korszerűtlenebb épületekben működött. Egy intézménynek alapfeltétele a korszerű épület, de a tevékenységnek nem meghatározója minden esetben — különösen a művelődési otthonok esetében — hiszen a korszerű népművelési tevékenység jelentős része, a szociológiai tényezőket figyelembe véve, elsősorban a tömegkommunikációs eszközök felhasználásával, intézményen kívül is történhet, sőt a jövőben ezzel a lehetőséggel kimeríthetetlenül kell élnünk. Ezt bizonyítja az orosházi, gyulai és mezőberényi példa is. Nem célom, hogy részletes elemzést adjak a három intézményről, csupán bepillantás végett néhány jellemző vonásukat szeretném kiemelni. 7* 491