Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 3. szám - Szabó Ferenc: Korai aratósztrájkok Békés megyében 1853-ban
Az 1853. évi munkamegtagadások és sztrájkok tudatossága nyilván az Önvédelem jogos indulatából táplálkozott elsősorban. Az iratokból egyetlen sztrájkoló földmunkás neve sem derül ki, de nyilvánvaló, hogy szervező, irányító, hangadó szerepet kellett játszania több agrárproletárnak is ilyen tömeges és egységesen végrehajtott cselekvéshez. A bérharcok miatti utólagos hatósági eljárásról éppúgy nem maradtak fönn adataink, mint a Nagyszénáson minden jel szerint elért bér javításról. E korai küzdelmek számbavétele méginkább megerősíti azt a véleményt, amely szerint az 1850-es évek igen súlyos terrorja sem tudta teljesen elfojtani vidékünk nincstelen proletárjainak kezdeti osztályharcos törekvéseit. JEGYZETEK 1. Az első nagy aratósztrájk Békés megyében, 1872. = Békési Élet 1967. 3. sz. 35—39. 2. Itt mondunk köszönetet Czeglédi Imrének, aki másirányú kutatásai során rábukkant az 1853-as sztrájkok egyik dokumentumára s arra figyelmünket felhívta. Az így kapott szálon elindulva sikerült megtalálni a békéscsabai főszolgabíró eddig alig kutatott iratai között a kérdés forrásanyagának jórészét. Mint ismeretes, a paraszti munkamegtagadások, bérharcok zöme — egészen a felszabadulásig — a főszolgabíró hatáskörébe tartozó ügy volt. Az esetenkénti sztrájkokról a járási főszolgabíró felettese (1849—1860 között a cs. és kir. megyefőnök) általában nem is szerzett tudomást, az országos kormányszervekig meg egyáltalán nem jutottak el az ilyen ügyek. Vö. Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszakában 1849— 1867. Szerk. S. Sándor Pál. Bp. 1951. 291. 3. Egyedül az S. Sándor Pál szerk. i. m. 291—292. (a vonatkozó részt Szabad György írta) nyújt adatokat 1864 előtti aratósztrájkokról, közelebbi hely megjelölés nélkül említve az 1853-as Tisza melléki aratási bérharcokat, amelyek az itt tárgyalt megmozdulásokkal azonosaknak mondhatók. Nem tudnak 1853-as vagy annál korábbi aratósztrájkról az alábbi összefoglaló munkák sem: Lukács Lajos: Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1849—1867. Bp. 1955., Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849—1867. összegyűjtötte és szerk. Sashegyi Oszkár. Bp. 1959., Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon 1848—1948. Szerk. Pölöskei Ferenc és Szakács Kálmán. I. köt. Bp. 1962. 4. Vö. az előbbi jegyzetben idézett irodalommal, különösen Pölöskei Ferenc — Szakács Kálmán szerk. i. m. 46—54. Megyei viszonylatban az általánosabb képhez: Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág. Gyula 1964. (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53—54.) 31—56., Dénes György: Orosháza a forradalom, a szabadságharc és az önkényuralom éveiben. = Orosháza története. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza 1965. 342—366. 5. Szabó Ferenc i. m. 14—16. 6. S. Sándor PÓZ szerk. i. m. 238. 7. Galgóczy Károly Magyarország, a Szerb vajdaság s Temesi Bánság mezőgazdasági statisztikája.. Pest 1855. 206., Jószágismertetés I. füzet: A mágocsi uradalom Csongrád vármegyében. Pest 1860. 90—91., Ecseri Lajos: Az alföldi munkáskérdés és a mezőgazdasági válság. Bp. 1898. 203—207., Milhoffer Sándor: A mezei munkás-viszonyok hazánkban. Bp. 1898. 314—315. (Jórészt Galgóczytól veszi adatait.) 8. Békés Megyei Levéltár, Csabai járás cs. kir. főszolgabírája iratai (ezután: BML Csabai főszb.) 2460/1853. 9. BML Csabai főszb. 2440/1853. 10. Gazdasági Lapok, 1853. július 17. 349. „Gazdasági és kereskedelmi tudósítások." Az ország más vidékeinek hasonló helyzetéről: Uo. 1853. aug. 14. 393., aug 21. 404—105. Lásd még Ecseri Lajos i. m. 205. 11. Gazdasági Lapok, 1853. július 3. 321—322. Apafi Sz. K.: „Gazdasági visszapillantás 1853 első felére Békésből." <482
