Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - Nagy György: A Körösök szabályozásának története

A jövő feladatai Mint említettem, az 1895. évi nagy árvíz volt az első olyan nagy árhullám, mely gátszakadás nélkül vonult le a Körösökön. Igazolta ez a szabályozási tervek sikerét annyira, hogy még távoli országokból (Japán. Kína, Amerika) is jöttek szakértők a helyzet tanulmányozására. De már akkor rámutattak elődeink arra. hogy csak az alapelgondolás vált be, a jövőben az 1895. évinél is magasabb árvizekre kell számítani. Valóban, az 1915. évi. az 1919, az 1925, és az 1966. évi nagy vízszintek rendre nagyobbak voltak az előzőknél. És a legeslegnagyobb volt az 1970. évi. Rendkívüli árhullámok tetőzései 1895—1970 között: Gyula Remete Békés Gyoma Körösladány 1895. 534 690 746 784 1915. 650 740 817 808 — 1919. 674 786 862 873 714 1962. 6.5 — — — 726 1966. 672+30 788+10 841 —— 1970. 718+25 863 + 25 938 918 815 Valamennyi nagy árvíz után újabb és újabb töltéserősítésekre volt így az 1895. évi 19 millió m

3-rel szemben az árvédelmi töltésekben 36 millió m

3 földtömeg van, s további erősítésre van szükség. 1970 felében félmillió m

3 épült be a töltésekbe s az elkövetkező években 16 millió m

3. földmunka van tervbe véve. És mi várható a jövőre nézve? Nyilván még az 1970. éveinél is hevesebb, magasabb árhullám. Ez természetes is, hiszen ahogy a kultúra terjed a magasabb régiók felé. az erdőket kitermelik, a víz útjában egyre kevesebb akadály lévén, az egyre gyorsabban éri el a völgyeket. Előtérbe került ezért az árvíztározás megoldásának gondolata, melyet részben a hegyek között, a mellékfolyók völgyeiben, részben síkvidéken lehet és kell majd megoldani, mely egyben az egyenletes nyári vízellátást is biztosíthatja a folyókban. A síkvidéki tározás jegyében épül már az Elek és Körösnagyharsány közötti lokalizáló töltés, amely azonban csak a rendkívüli és már a mentett területen lezúduló árvizek időszakos tározására alkalmas. Az árvizek azonban a hegyvidékre hulló évi 1000—1500 mm-es csapadékból keletkeznek. Célszerű ezért a hegyvidéki tározás megoldása is, amely révén nemcsak az árvízi csúcsok tarthatók vissza, hanem a tárolt csapadékot egész évre elosztva, egyenletesen lehetne a folyókat vízzel ellátni. Emellett a környék olcsó elektromos energiához is juthatna. Annál is inkább fokozni kell az árvízvédelmi biztonságot, mivel a Körösvidék gazdasági értéke rohamosan nő. Több 100 000 hold lesz a berendezett öntözőtelepek kiterjedése, az állattenyésztés iparszerűvé válik, s a meglevő ipari üzemek mellett újabbak létesülnek. A községek városiasodnak, a városok magas igényű központokká válnak; szükség, ma már második mintegy <445